Jó erősen kikérdeztem Csirkót a levlistán erről az egész ökörségről, erről szól a következő poszt. Ez az egész még szarabb, mint az a film, amiben felcsinálják Schwarzeneggert. (Ki volt az a beteg állat, aki ezt kitalálta?) Lényeg a lényeg, csirkónak külföldi billentyűzete van, úgyhogy nem lesznek ékezetek, úgy készüljetek. Tudom, hogy sokaknál leszállt a rózsaszín köd, de ez nem tiniszerelem, hanem kibaszott kurva üzlet. Olvassátok el a posztot, gondolkodjatok el rajta, aztán gondoljátok meg, hogy minek örültök legközelebb. 

Ne basszál ki velünk, Papa!!!

Az egész a Forbes twittjével indult. Ha valaki nem tudná, egy meglehetősen patinás business-magazinról van szó. Nem kell persze lefeküdni a jenkiknek, ezt senki sem kérte, de azért hallgassuk meg őket.

Mr Bee egy kibaszott csöves baszki

Fordítsuk akkor ezt le magyarra! A mi csodatévő vietkongunk nagyjából évi 100 millió euró bevételt hoz össze. Bevételt, bazd meg, bevételt. Azaz, ebből még lejönnek a költségek. Ha nagyon fasza csávó Bee, és mondjuk akkora profit marginnal dolgozik, mint az Apple, akkor sem tehet szert 20 millió eurónál többre évente. Ha csak a klub egyharmadát akarná megvenni, akkor sem látszik, hogyan jönne össze a finanszírozás. (Ki az a marha, aki ezt meghitelezné?) De az egyharmaddal még sehol sincs. A teljes vételár 1000 millió, a stadion 500, a reorganizáció költsége sem lehet kevesebb 500 millió eurónál. E mögé simán be kéne tolni alsó hangon is legalább 7-800 millió euró friss pénzt. Mr Bee viszont pont egy nagyságrenddel kisebb játékos, mint amire szükségünk lenne. Vesd össze : a Milan egy évben 90 millió euró veszteséget termel. Innentől két lehetőség adódik.

1. Mr Bee kamuvevő.
2. Mr. Bee stróman.

Nyomassad a wokot wazze

És akkor hallgassuk csirkót!

“kamu

 

De vajon nem lehetséges, hogy olyan strómannal állunk szemben, aki megveszi, majd azonnal továbbadja a klubot? Nem,

 

“…mert stromant beiktatni eleg nagy penz. ot kell fizetni, de inkabb az, hogy olyan kornyezetet teremteni a stromannak, amibol ugy tunik, hogy o maga is fizetokepes. itt pedig mar tenyleg milliardos osszegekrol van, szoval az, akinek annyi penze van, hogy kamu milliardos kornyezetet tud produkalni, olyanbol mar tenyleg csak nagyjabol ezer ember van a vilagon. szoval a stromannak csak akkor lenne ertelme, ha az, aki megvenne a klubot, azert akarna eltitkolni a szemelyet, hogy Silvioval meg tudjon egyezni, es ez annyival olcsobb legyen, hogy abbol kijon a kamuuzletemberes stromanos plusz is. errol max akkor lehetne szo, ha Sil valami ellensege akarna megvenni, akinek semmikepp sem adna el, de annak megis kell. ennyit asszem nem er meg a Milan, hogy izombol gecidragan kivasaroljak, mint ahogy Silviot is szamtalan lenyegesen koltseghatekonyabb modon szet lehet szivatni.”

Say No To Stróman!

Hacsak…

“na, a stroman sztorira van meg egy opcio, de ha tenyleg ez van, akkor az tobb mint gigapara. arrol irnak, hogy mr bee mogott ott a doyen sport. ok a mai fociban a legparabb jelenseg legundoritobb kepviseloi. ok azok, akik third partykent vesznek jatekosok tulajdonjogaibol reszeket es azzal bindzsiznek. azzal sziv most irgaltmatlan nagyokat tobbek kozott a porto, a sporting meg a brazil klubok tobbsege, hogy az eladott jatekosok utan a bevetel nagy resze a doyen sportse. raadasul ertelemszeruen a doyen sportsnak az az erdeke, hogy minel gyakrabban valtson klubot egy jatekos, es nagyjabol a fizetes a lenyeg. ezek alapjan, ha tenyleg a doyen sports lesz a milan tulajdonosa, akkor frankon az lesz, hogy nalunk fognak jatszani azok, akiket majd nagy penzert tovabb tudnak adni (http://www.doyensports.com/en/players2.html). egyszer mar probalkoztunk valami picit hasonloval, amikor raiola emberei erkeztek dogivel, aztan az is remek volt. szoval nagyon para, amikor egy jatekosugynokseg eljut oda, hogy gigaklubot akar venni, es igy akarja megtolni a sajat uzletet.

ami mondjuk nagyon gyanussa teszi, h lesz-e megallapodas, az az, hogy folyamatosan megy a tereles, h 49% vagy 51%-ot vesznek meg, ami bar kozel van egymashoz, nagyonnagyonnagyon nem mindegy. leven, ha 49%-ot vesznek, akkor silvio marad a presidente, az uj befektetonek szinte semmi erdemi beleszolasa nincs a dolgokba, ha viszont 51%-ot, akkor szinte minden iranyitasi jog a vasarlohoz kerul, szoval eg es fold.”

Igazi patkány banda

De miért is? Miért zárod ki eleve, hogy a Doyen Sports össze akar hozni egy topklubot, mondjuk belőlünk?

“mert nem topklubot akarnak csinalni, hanem rengeteg penzt. ehhez pedig pont ugy fogjak porgetni a jatekosokat, hogy azokbol nagyokat kaszaljanak. vagyis ahogy valakinek lesz egy erosebb szezonja, kapasbol el fogjak adni dragan (max akkor tartjak meg meg egy evre, ha azt gondoljak, hogy utana aranyosan nagyobbat tudnak keresni rajta). semmilyen csapatepites nem lesz, max lesznek olyan szezonok, amikor jobb jatekosaink lesznek, lesz amikor meg szarabbak. de igy nem csak hogy hosszutavu epitkezes nem lesz, de meg kozeptavu sem, ebbol pedig botranyos es kilatastalan jatek es eredmeny lesz”

De mi nekik ebben az egészben a biznisz? Jókora ráfizetéssel megvesznek maguknak egy csődtömeget. Miért pont a Milan?

“a doyen sportsnal a kovetkezo a matek: egyszeri nagybefektetes megvenni a csapatot x-ert + a szar struktura miatt eves y veszteseget allni es atszervezni es rentabilisabba tenni a mukodest. a masik oldalon pedig ott van a jatekos eladasokbol keresett profit. ez egy profi gecigazdag ceg, ahol nagyjabol 5-10 eves megterulest varhatnak. vagyis ugy szamolnak, ha elkoltenek rohadt sok penzt a klubra, akkor ennek a jatekoseladasok megporgetesevel vissza kell jonnie.

azert a milan, mert egy szinttel kisebb csapatuk mar van nem hivatalosan, a porto. oda annyi es olyan jatekost tudnak kuldeni, amennyit nem szegyellnek, viszont a porto klub nem a tulajdonuk es gyakorlatilag csak nagyon durva az osszefonodas. ennel sokkal durvabb step lenne, ha a legjobb jatekosaikat, akiket futtatnanak nem kellene eloszor a portoban jatszatni, hanem egybol az olasz bajnoksag, tobbszoros bl-gyoztesenel, az egyebkent vilagszerte nepszeru csapatnal nyomhatjak. gigacsapatbol nincs sok, raadasul nalunk akkora a katasztrofa, meg eddig is az volt a trend, hogy az elnok az atyauristen, hogy ha megveszik a klubot, tenyleg barmit megcsinalhatnak, es meg is fognak. szoval nagyon nagyban akarjak nyomni a managerjatekot hatalmas profitert.”

Pálka: a doyentől éppen ezért én is fosok, nem hiába került elő Falcao, ő is doyenes. Miért a Milan? Mert a brand még van akkora, hogy ide eljön pl Falcao is, ha megfizetik, és valószínűleg a reklám és egyéb bevételek is magasabbak lehetnek, mint a Monacónál.

 

Hagyjuk már….

És mi lehet ennek az egésznek a kifutása 5-10 éves időtávon? Mi van, ha nem jönnek be a számításaik? Mit fognak ezek maguk után hagyni?

“hogy mi lesz 5-10 ev mulva, nem lehet tudni, de azt a doyenek is erzik, hogy megerosodtek es lehet, hogy van mozgasteruk (raadasul mar van valamennyi szo arrol, hogy a third partiekat ki kell irtani a focibol, ha pedig ez megvalosul, akkor ki kell talalniuk valamit, hogyan viszik tovabb az elegge jol mukodo businesst). ha nem jonnek be a szamitasaik akkor pedig valami katasztrofalis allapotokat fognak maguk utan hagyni.”

Pálka: ha jól tudom, angliában például nem is lehet már third-parti játékosokat igazolni. nem hinném, hogy ezt a FIFA hagyni fogja, pláne nem Blatter.

Blatter is nehézsúlyú geci, utolsó korrupt patkány. A la Napoli, Lazio, Fiorentina, Parma?

“igen, az angolok mar szerencsere elkezdtek ellene porogni. blatternek pedig max akkor hiszek, ha lo legel a sirjan, de ettol fuggetlenul lehet, hogy tenyleg ugy diktaljak a szemelyes erdekei, hogy lepjen fel a fifa is a third party ellen.

raiolanal jo jatekosok jottek, csak utana mar para volt, hogy a fel keret az ove, es kb ugy zsarol, ahogy akar. az ibra-uzletnel meg sztem az volt, h thiago silvat csak ugy voltunk hajlandok eladni, h viszik melle ibrat is. ezzel sikerult levinni a wage budget-t plusz bevetel is jott (ha az a kerdes, hogy szerintem megerte-e, a valasz az egyertelmu nem, de a logika akkor is ez volt mogotte).

akar meg a csod is benne lehet, de ez mar nagyon tavoli, es meg annyira keves reszletet tudunk, hogy ebbe bele se akarok gondolni (de kizarni nem tudom)”

Összefoglalva.

1. Mr Bee nem tudja megvenni a Milant.  

2. A Doyen Sportsnak viszont érdekében állhat, mert így még nagyobb léptékben tolhatnák a bizniszüket, a relatíve magas bevételek nagyobb kezdeti befektetéseket engedne meg, továbbá valamit ki kell találniuk, mert Blatter rálép a tökükre.

3. A Doyen Sportsot csak a profit érdekli, de az nagyon. Ne legyünk butuskák.

4. Már középtávon is beláthatatlan következményei lehetnek egy esetleges hatalomátvételnek.

Parma.

Egy szó, mint száz: Bee bácsi, menjél haza, a Doyen Sports meg Gyirmóton baszakodjon!

Csirko kedvenc mondása: mindig van lejjebb. Én erre mindig azt szoktam mondani, hogy elhiszem, csak szegényes a fantáziám. Ha minden jól megy, David Swan barátunk is elmondja majd a meglátásait a témáról. Addig is szopás szopás hátán!!! FÓÓRZA PIPPÓ!!!

Forrás: Cosa Nostra

Ez volt az a meccs, amit ha elveszítünk 11 emberrel, akkor sem tudunk szólni egy szót sem, mert a „kalkulálható pontvesztések” kategóriájába tökéletesen illeszkedett. Lényegében semmi meglepetés nem ért bennünket, még ha nem is az alap forgatókönyv érvényesült, de a vége ugyanaz lett: néhány nap alatt ebből nem lehet csapatot formálni.

De Sciglio rekordot döntő kiállítása (az életben nem zavartak még le senkit ilyen hamar a pályáról a Serie A-ban) túl sokat nem boríthatott a terven, legfeljebb annyit, hogy meg sem tudtuk, hogy mivel készültünk Nápolyra. Még ha voltak is jó pillanataink a San Paolóban, bocsássa meg nekem a világ, hogy ennyivel nem vagyok elégedett – még ha 10 emberrel is játszottunk, és minden lehetségesen publikus előzmény ismeretében is vagyunk. Egyetlen pozitívum, hogy nem zuhantunk össze az után, hogy DS kiszállt, de ezzel ki is fújt. Sajnálom, engem most nem nyugtat meg az a tény, hogy majd’ 70 percig jók voltunk Nápolyban egy 0-0-ra, na nem mintha olyan túl sokat jelentett volna akár az, ha három pontra lettünk volna jók a kilencven végén. Nem tudom ezeket értékelni. Nem azért, mert nem lehetne benne találni értékelhetőt, hanem mert az elmúlt hónapokban rendesen megtanították velünk azt, hogy hogyan kell félvállról venni a klubot jelenlegi állapotában. Legalábbis bőven nem úgy kezelni, mint ahogy azt talán illene.

Ahogy az a meccs előtt is ment: sokkal inkább fontos volt számunkra, hogy mi zajlik a pályán kívül, azaz Mr. Bee és Mr. Lee közül ki az, aki olyan ajánlatot tud tenni, ami a főnök számára is elfogadható. Bár nyerőnek tűnt és talán még tűnik is a tájföldi bróker, azonban a kínai konzorciumot képviselő Mr. Lee projektje talán ígéretesebbnek tűnik, ők a stadion-projektbe is belenyomnának nem kevés lóvét, és 40%-os tulajdonrésszel indítanának, így legalább még 2-3 évig Berlusconi maradna a többségi tulajdonos, ami úgy tűnik, a Don számára is fontos lehet, hogy ne „vesztesként” távozzon, ahogy azt megszellőztették az olasz lapok. Na meg Mr. Lee-ék mögött nem áll ott a futballvilág leggerinctelenebb csoportja, a Doyen Sports, akiken keresztül ugyan könnyebben lehetne hozzájutnunk ebben a helyzetben Falcaóhoz, vagy éppen Brahimihez (a teljes Doyen-es lista ITT), de nem biztos, hogy nyerő üzlet ebbe a játékba belefolyni, de nem akarom lelőni teljesen a poént, lesz egy posztunk a tulajváltásról, de egyelőre bárányfelhőkbe lövöldöznénk gránátvetővel, szóval kivárunk. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a jelenlegi körülmények között kár lenne bárki teljesítményébe is belekötni, mert ezek egyszerűen nem azok az állapotok, amikor a legjobbját tudja nyújtani egy futballista. Nem elég, hogy nincs edzőnk, nincs egy vezérünk sem a pályán, de valószínűleg az öltözői hangadók ereje is csökkenhetett (a híresen nyugodt milanellói légkör Rami balhéjával alig egy hét alatt szakadt meg kétszer), ráadásul a vezetőségnek most százszor komolyabb dolga akadt, mint a csapat napi dolgaival való ügyködés. És hát, a keret sem az, mikor Seedorf még a pályán ugratta ki Inzaghit – szóval igazából derekasan küzdöttek a legények egy órán keresztül, de a 3-0 senkit nem kell, hogy megrázzon, 1,60-ért egész jó pénz volt, bár azért kihagytam a hétvégi menümből. Keep calm, még négy forduló. Meg gratulálunk Allegrinek, bravó, Mister!

Forrás: Cosa Nostra

Már csak 5 meccs van ebből a minősíthetetlen szezonból, így nagyjából 10 óra teljesen értelmetlen időtöltés vár ránk egészen a következő, szeptemberi szezonkezdetig. Viszont ha már a boldogságot ilyen meglepő helyen keressük, jöjjön pár érv amellett, hogy miért is válhat maradandó élménnyé a vasárnapi parádé, persze csak és kizárólag Pippo szellemes húzásai, Fester mosolygós ábrázata és Cerci intelligens tekintete után. Minden valószínűség szerint, ha nem is a nagyon közeli jövőben, de pár éven belül újra lesz értelmes csapat, szellemes játék, akkor pedig a mostani szezon (meg az előző, meg a következő) csak egy rossz álomnak fog tűnni. Valami olyasmi, mint, amit az ezredforduló tájékán éltünk át, csak még hárommal kilátástalanabb. Mindenesetre van-e trúbb módja a nosztalgiázásnak, mint feleleveníteni az időket, amikor Helveg jobbvédőként segítette a támadásokat, Roque Junior kiváló ütemű belőpőkkel akadályozta meg az ellent és Guglielminpietro trükkös szólókkal babonázta meg rajongóit?

Aki még végigszenvedi a következő 5 meccset is, 10-15 év múlva büszkén mesélheti, mekkora élmény volt Bonerát nézni tanárkodni, hogy frankón több meccsen kezdett a Muntari-Essien-Poli középpályás triumvirátus, és Cerci kimagasló döntési képességeiért kapott Novák Gergely Emlékéremért tapsolhatott. Bl-győzelmekre, scudettókra, gólkirályokra könnyű emlékezni, az mindenkinek megy, de az igazi hardcore arcok akkor sem csüggednek, amikor a saját bélsarukban kell megfürdeniük, sőt élvezik is.

Ha az Empoli nem veri le a Napolit, akkor biztos lettem volna benne, hogy Benitez szokás szerint valami egészen meglepő pofonba fut bele, és akkor még a teljesen megmagyarázhatatlan győzelmet is betippelem. Így marad annyi, hogy drukkoljunk, hogy egyik római csapat se nyerjen vasárnap délután, és akkor megint jöhet a pont akkor botlik a Pincér, amikor ott lenne a lehetőség. Még szerencse, hogy az Európa-Ligában jobban otthon van, az már kétszer is megvolt neki, meg nem mondom, hogy volt-e már, aki 3 különböző csapattal, 3 országból is nyert, de meglepődnek rajta. Csütörtök este a Dnyiprót fogadják, ha pedig igazi olasz szeretne bárki lenni, vagy csak szimplán megnézne egy Fiorentina-Napoli döntőt a régi szép 90-es évek emlékére, akkor lesz még foci is, amivel szórakoztatni fogjuk tudni magunkat.

Ezek után rá is térhetnénk arra, hogy mire számíthatunk vasárnap este a srácoktól, de végtelen meglepő lenne, ha nem azt a hasonló káoszt, amit eddig, az pedig, hogy konkrétan kik szerencsétlenkednek, szinte mindegy is. Azért csak szinte, mert még így is jobb nézni egy bármilyen középpályát, mint azt a bohóckodást, amit a korábban már megidézett mesteri trió elővezetett. Mindenesetre az eltiltott Abate-Menez-Mexes hármas helyett Zapata visszatért, a keretben 4 pubi is, bár ők maximum padot melegítenek, szóval teljes az izgalom. Mi lesz így, hogy megborul az elmúlt meccseken látott Abate-Mexes-Paletta-Antonelli négyes? Vajon a De Sciglio-Bonera-Paletta-Bocchetti védelem is képes lehet Diego Lopezt ilyen sok védésre és jó formára késztetni? De Jong mellett kezdő lesz-e Van Ginkel és Bonaventura is, hogy néha meg is tudjuk majd tartani a labdát? Pazzini vagy Destro lesz a center, esetleg utóbbi megy ki szélre Honda helyett? Vagy egy újabb meglepő fordulat a Maestrótól és jöhet a két csatár, Pazzo és Destro egyszerre kezd? Megannyi kínzó kérdés, kész szerencse, hogy vasárnap este meccs!

A klub jövőjével kapcsolatban elég sok sztori megy, ezeket azért nem kommentáltuk eddig, mert ilyen formában az egész akkora kamu, mint az állat, ilyen feltételekkel csak az tudja megvenni, akinek több milliárd eurója (elvileg €1bn maga a klub, kb €0.5bn a stadion, a teljesen használhatatlan keret átalakítása három év alatt értelemszerűen megugró fizetésekkel még kb szintén €0.5bn) van elbaszásra, ilyen emberből pedig még továbbra sincs túl sok. Ha pedig nem csak egy végtelen olcsó és nehezen értelmezhető marketingkampányról van szó, és tényleg Mr Bee jön, akkor elég legyen a Forbes egy tweetje arról, hogy mekkora irgalmatlan röhej a helyzet. Szóval, ha vidám marketingre szeretne költeni Silvio, akkor inkább a fiatalítás jegyében érkezzen nyáron a frissen feljutó és bajnok Carpi ötgólos támadója, Kevin Lasagna, annak is lenne visszhangja.

Keret: Abbiati, Diego Lopez, Donnarumma, Albertazzi, Alex, Bocchetti, De Sciglio, Bonera, Paletta, Zaccardo, Zapata, De Jong, Poli, Van Ginkel, Bonaventura, Cerci, Destro, Honda, Pazzini, Di Molfetta, Felicioli, Gamarra

Kimondottan várt kezdő: Diego Lopez – De Sciglio – Bonera – Paletta – Bocchetti – Van Ginkel – De Jong – Bonaventura – Honda – Pazzini – Cerci

Trollfoci: Napoli-Milan 3-3

Forrás: Cosa Nostra

Forrás: Cosa Nostra

Az idei, teljesen korrekten lehozott szezont nem sok minden mentette eddig, de az különösen tetszett azért, hogy vagy baromi jól összezárt a fal, vagy ténylegesen elenyésző számban voltak konfliktusok a csapaton belül. Hétvégén viszont rés mutatkozott a védelmi egységeken.

Mellesleg játszunk szerda este a Genoával, ami kvázi Niang miatt lesz egyedül érdekes. A nem hivatalosan katalán kapufafaragóként ismert csatár azért igyekezett megvillantani valamit a tavasszal a griffeknél, meg mondjuk sokkal kevesebbet is eszik, mint a Honda-Cerci kettős, akiknek a helyén bátran elférne, de persze előbb egy működő rendszer kellene a Milannál, amire ugye még várunk. Szóval, izgi lesz látni M’bayét, bevallom, én azért visszahoznám, mert ha nem is robbant be, de korrekt kis teljesítményt hozott eddig – de ehhez mindenképp sokkal nyugodtabb, tisztább körülmények kellenének.

Az azért valójában megsüvegelendő volt, hogy még ha nyeltük is a golyókat rendesen, de nem igazán ment a foskenegetés a másikra. Egészen Udinéig. A sztori úgy szól, hogy a híresen játékospárti Pippo beszólt az egyébként valóban gyalázatos produktum után a srácoknak, hogy néhányan mintha nem lennének alkalmasak arra, hogy a Milan-mezt viselhessék, amire jött egy válasz, hogy SuperPippo meg nem Milan-szintű edző, azóta azt csiripelik, hogy de Jongé volt a replika. Gáz a helyzet minden felől nézve, és lehet, hogy nem kellene ennyit belelátni, de azért inkább vegyük jelzésértékűnek: itt világossá vált mindenkinek, hogy jelenleg több frontos is benne vagyunk a szószban rendesen, a legendás Milan-családon belül viszont nem igazán szoktak így támadgatni. Érzi mindenki, csak a bizonytalanság van, a saját és a klub sorsát illetően is, ennek pedig valahova billennie kell most már, csak sajnos még van néhány meccs, ami nekünk ebből a helyzetből egyenlő a kerékbetöréssel. Egy teljesen magára hagyott társaság próbál totál ad-hoc módon valamit művelni, ekkor persze előjönnek a korlátok is, és ráadásul a padon sem olyan figura ül, akire számíthatnának. Valahol meg lehet érteni mindkét felet, csak ez egy olyat is jelenthet, hogy jön az újabb adag áldás a klubnál, amiből most éppen még kiugrottunk, és kaptunk egy kis levegőt, de a hátralévő pár meccs alatt abszolút nem elképzelhetetlen, hogy ez mégsem így fog történni.

Te mondd, hogy rablótámadás, a te hangod mélyebb!

Furának hangozhat, de a jelenlegi helyzetünk is válhat hamar kívánsággá, mert azt végképp nem kellene megélni, hogy atomjainkra hullunk, és sorban szedjük be a 0-3-kat hazai pályán. A tartás és a méltóság elvesztése az utolsó dolog, amit el kellene kerülnünk, de egyelőre inkább az játszik, hogy ezt nem sikerül megvalósítani. Szóval, semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy ezt a minimumot tartsuk valahogy, és legalább alapjainkban maradjunk meg. Semmi jót nem kell és nem is szabad várni, de legalább a létező legnagyobb gázt kerüljük el, ha van rá mód. Remélhetőleg lesz annyi mindenkiben, hogy így tudjuk befejezni az idényt.

Várható kezdő: Diego – Iggy, Adil, Pihilippe, DS – Andrea, Nigel, Giacomo – Keisuke, Mattia, Jeremy.

Tipp: 0-0

Forrás: Cosa Nostra

consectetur adipiscing elit. Vestibulum pellentesque est dui, in lobortis massa finibus vel. Pellentesque bibendum auctor lectus nec tincidunt. Vestibulum ultrices convallis congue. Mauris hendrerit justo scelerisque facilisis gravida. Nulla justo tortor, mattis sed dui a, faucibus maximus quam. Nulla vulputate luctus massa, sed porttitor est viverra a. Sed vitae placerat nibh. Vivamus metus velit, dignissim et diam at, rutrum bibendum ante. Praesent eu nibh at lectus ullamcorper feugiat vel id felis. Nulla facilisi. Vivamus volutpat purus lectus, eu vestibulum ex sollicitudin eget. Nam cursus sem sit amet nulla molestie consequat. Etiam convallis felis id quam ornare, aliquam rhoncus orci fermentum.

Morbi placerat non ex vel tincidunt.

Fusce at tortor hendrerit, bibendum lorem a, cursus lectus. Vestibulum mollis turpis nec ipsum pretium bibendum. Nulla maximus nunc ligula, at rhoncus tortor sodales sed. Sed nec iaculis ex. Aenean vitae porta nisl. Aliquam bibendum sem in orci imperdiet, sed pretium eros gravida.

Nam nibh orci, ultricies in laoreet id, euismod ac elit. Maecenas feugiat libero vitae porttitor sollicitudin. Duis semper, nunc vel tincidunt ultricies, lacus turpis vehicula urna, ac posuere dolor risus et mi. In hac habitasse platea dictumst. Pellentesque sodales turpis turpis, ut fringilla est dignissim vel. Duis fermentum nisl sit amet velit venenatis aliquet. Ut at porttitor eros. Curabitur vitae tincidunt sapien, non blandit purus. Aenean at accumsan turpis. Suspendisse potenti. Morbi dapibus dolor felis, eget suscipit neque pretium vel.

Duis eget iaculis tellus.

Proin sollicitudin tempor arcu sit amet dictum. Praesent in enim in nulla iaculis dictum. Proin imperdiet libero non risus imperdiet facilisis. Sed vel metus ullamcorper, vehicula velit in, venenatis libero. Nullam placerat non diam nec vestibulum. Pellentesque id justo elit. Cras aliquet venenatis magna. In hac habitasse platea dictumst. Aliquam viverra feugiat iaculis. Donec ornare aliquet lacus, nec pulvinar diam rutrum laoreet.

Etiam dictum erat vitae diam tempor porta. In molestie ac nibh quis lobortis. Sed eget elit porttitor ipsum fringilla volutpat. Etiam rhoncus, velit quis vestibulum molestie, purus urna laoreet leo, eu dictum ante nunc sit amet nisl. Vivamus pulvinar sollicitudin hendrerit. Nullam ut velit tempor, porta nibh in, ultricies sapien. Pellentesque nec aliquet dui, et interdum dolor. Nulla sed enim ut nulla rutrum semper. Donec quis tortor malesuada ante porta imperdiet eu et massa. Aliquam ac posuere lacus, quis ultrices ipsum.

Cras cursus auctor bibendum.

Fusce tempus, mi a ultrices consequat, dui purus volutpat arcu, eget finibus dolor ligula ac mauris. Donec pretium semper erat ullamcorper vestibulum. Proin ut molestie arcu, et feugiat leo. Etiam luctus sem enim, eu convallis nisi fermentum non. Aenean convallis, orci et placerat pretium, nibh orci tristique enim, at pulvinar orci dolor nec ex. Vivamus gravida ante lectus, quis laoreet sem ultricies et. Sed vitae turpis ut justo mollis accumsan. Mauris ultricies erat ipsum, ac porta nulla posuere vitae. Nam at enim consectetur, fermentum nulla bibendum, aliquam ante. Integer rutrum elit sed neque ornare, at fringilla mauris ullamcorper. Vestibulum lobortis est in urna porta tincidunt in et ligula. Etiam fermentum sagittis augue, ut rutrum tellus.

Generated 6 paragraphs, 500 words, 3380 bytes of Lorem Ipsum

Forrás: Cosa Nostra

Ma este végre nem kell tovább várnunk, és újra megkapjuk, amire egész héten vártunk, amiről még majd szerdán is beszélni fogunk a haverokkal, kollégákkal és méltán nagy örömöt, vagy legalább szenvedélyt vált ki bennünk. Ugye Ti is remegve várjátok az Udinese elleni csörtét?

Ha még lenne tétje ennek az egésznek, akkor rohadtul paráznék, mert Udine egyébként sem az a kifejezetten és általában kalkulálható három pontos túra, de mivel nekünk annyira hótmindegy’, hogy mi fog és mi nem fog történni, így tök rezignáltan lehet majd ránézni a livescore-ra az olyanoknak, mint nekem, aki dolgozni fog a meccs ideje alatt.

A hátralévő hét bajnoki olyannyira totál háttérbe szorult, hogy egészen mindegy, mi történik rajtuk. Nem is szabad semmit sem ezektől a meccsektől elvárni. Gáz, hogy a Milannak úgy kell kimennie bárhol is a pályára, hogy az, ami ott fog történni, kb huszadrangú sztori most a klubnál. Pedig így van. Itt rég nem az eredményekről van szó, és nem is ezeket kell nézni – most már még annyit is engedünk, hogy a játék is teljesen mindegy. Nem tud megrázni semmi. Mert azt látom, hogy a pályán történtek senkit sem érdekelnek a klubnál. Amire nyilvánvalóan az a magyarázat, hogy a háttérben erősen megy az alkudozás, hogy most Mr. Bee vagy Mr. Lee, vagy Mr. Chi. Ebbe meg kezdek belefáradni, mert őszintén nem tud érdekelni a szezon kellős közepén, hogy majd mi történhet, ha Mr. Bee, Mr. Lee, vagy Mr. Pink, vagy tudom is én ki jön majd a klub élére. Az egyébként sem klasszis, és mentálisan végképp nem erős játékosok szépen magukra lettek hagyva, és leginkább úgy festhet a helyzet, hogy Silvio és titkárai bőszen csörögnek, hogy bocsánat, de itt szombaton lenne egy meccs, amit ha nem probléma, az elnök úr megnézne a TV-ben, szóval addig nem fog válaszolni egyetlen milliárd eurós ajánlatra sem, pardon.

Bevallom őszintén, nem követtem annyira sem a Manchester United, sem az Inter tulajváltással kapcsolatos történéseit, de valószínűleg lehetne egy kicsit okosabban is csinálni, aztán lehet, hogy nem. Értem én, hogy Berlusconi nem könnyedén mond le a dologról, én sem válnék meg „csak úgy” a kedvesemtől, de azért egy kicsit átgondoltabban is lehetne lépegetni, vagy zavarjuk le a szezon végén az egészet. De úgy tűnik, a többi problémánk mellé sikerült egy egész nagyot kreálni még, és gyakorlatilag senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz ennek a vége. Mert Silvio maradna, de igazából már segíteni nem tudna, a vezetőség tagjait pedig nyilván nem az fogja (szokta?) megszabni, aki egyébiránt köszönte szépen, de eladta többségi tulajrészét. Nem tudom, mennyit érthetnek a kínaiak a focihoz, valószínűleg van némi tudás is ott azért a lóvé mellett, de igazából mindegy is: csak végre egy tiszta koncepció legyen. Tudjuk, mit akarunk, és miért tesszük azt, amit. Ez ma a pályán garantált, hogy nem fog visszaköszönni, az Udinesének még kell a pont, nekünk meg ha jön, elfogadjuk, de ha nem, akkor sem fog történni semmi a jövő héten sem. Szóval igyatok meg egy bort, legyetek a párjaitokkal, de semmiképp se mondjatok le semmi olyanról ma este, ami fontos nektek, de ha az éppen a meccs, akkor nézzétek. De kikapcsolódásnál többként semmiképp se fogjátok fel a hátralévőket.

Várható kezdő: Diego Lopez – Abate, Mexes, Paletta, Antonelli – Poli, de Jong, Bonaventura – Suso, Pazzini, Menez.

Tipp: leadjuk a végén.

Forrás: Cosa Nostra

Bajtársak, az élet úgy hozta, hogy ezt a posztot is én írom. Meccs után összefoglaló kell, hogy következzék,  és mert mi vagyunk a világ legprofibb amatőr szerkesztősége, ez most sem lehet másként. Mivel azonban  volt szerencsém már a meccs előtt elmondani mindent, amit most akarnék, szabadjon most elszakadnom a szorosan vett témától. Mivel a vonaton zötykölődve pötyögöm be a posztot, képek nem lesznek, vizuális típusok nyugodtan üssenek fel egy Playboyt hajtás után. 

Ezt most kínzás volt nézni. Valahogy ezek a hajdanvolt derbyk a legrosszabbak. Egy pár éve ezek voltak a világ legjobb meccsei, olyan nem volt, hogy másnap ne erről beszéltek volna az emberek. És nem feltétlenül azért, mert ez a két csapat BL elődöntőt meg negyeddöntőt játszott egymással. Sőt, nagyon ritkán ment pozíciókért a Madonnina. De hiába is volt akármilyen hullámvölgyben az Inter, a tökkelütött Morattinak arra mindig volt esze, hogy a világ legjobb csatárait összevásárolja, úgyhogy a szórakozás garantált volt. Aztán a calciopoli után, amikor öregedő csapatunk előtt rendszerint már októberben elúszott az utolsó hajó is a scudettóra, ha másra nem is, de a városi derbyre mindig nagyon keményen felszívtuk magunkat. És igen, kibaszott jó meccseket nyomtunk az Interrel.

Megállt bennem a szar, amikor meghallottam, hogy Pippo arról hadovál, hogy így meg úgy kell teljesítenie, ha jövőre is ő akar lenni az edző. Képmutató? Fantaszta? Gyengeelméjű? Nem tudom, de ezt nagyon nem kéne.

Tegnap este jöttem rá, hogy miért gyűlölöm a classicókat. Nem azért, mert rommá vannak hype-olva, és a csapból is Cristiano Ronaldo meg Messi folyik. Hanem azért, mert a hajdanvolt derby-jeimet lopták el ezek a csapatok. Azt akarom, hogy mindenki az én csapatomat irigyelje -szopkodja -szidja végső elkeseredésében. Egy olyan Milant akarok látni, amitől leesik a világ pofája. Amely, ha nem is sokkal,  de megveri a bombaerős Intert.

Ehelyett újra csak a szar jut nekem. Olyan nincs, hogy a Milantól van jó napon. Legfeljebb a Milan ellenére. Szerencsére. Mondom, legyen 2-3 dolog, ami plusszosra fordítja a napodat. Bármi. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Nekem van. Hála az égnek. Igaz, hogy reménytelenül hosszú napom van, de sokat nevettem,  és tudom,  hogy ha egyszer hazaérek, akkor várni fog az én nagy buta kutyám, és majd meg fog veszni örömében. Aztán megiszom egy pohár rosét, és tessék, már rögtön nem vagyok búval baszott Milan -szurkoló.

Mert van az úgy, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan szeretnéd, és akkor duplán csodálatos perceket tud neked szerezni a csapatod. Nagyon ritka az a bánat, amit nem tudott enyhíteni egy jó Milan -meccs. Sose fogom elfelejteni,  amikor Seva felnéz, és nekifut annak a tizenegyesnek.  (Nem annak,  mert azt azóta se néztem vissza. Tudat alatt még mindig 3-0-ra vezetünk.) Vagy amikor Pippo jobbal elhúzza Reina mellett, és elbelsőzi az elvetődő kapus alatt. Mondta nekem valaki, hogy milyen csövesen rúgta meg Pippo azt a labdát. Valóban, a világ legegyszerűbb mozdulata, de mennyi-mennyi csoda van benne! Akármikor megkönnyezem, ha látom.

Úgyhogy Pippo ne húzd ki a gyufát, erre a nyűves hét meccsre kapd össze ezt az istenverte csürhét, mert már doszt elég volt ebből a vérszívásból!  Aztán menjen mindenki a picsába.

Addig is, tervezzük meg okosan a meccsnapokat, és csak túlleszünk már ezen a kurva szezonon végre. Nem szégyellem, szerdán beszurkolom Allegrit meg Pirlót az elődöntőbe, elvégre mind a kettő a mi kutyánk kölke, még ha itt is hagytak minket. Hétvégén meg ugyanúgy leülök a sztrím elé, ahogy szoktam, és kívánom, hogy jusson nekünk is azért egy pici öröm.

Forrás: Cosa Nostra

Mindig az, amelyikre éppen gondolok. De most komolyan, hogy lehetne ezt eldönteni? Ez olyan, mintha azt kérdeznék, hogy barna vagy fekete színű cipőpasztával szeretnél-e fogat mosni. Vagy hogy tüdőrákban vagy torokrákban haljál-e meg. Vagy hogy Mészöly Kálmán vagy Pintér Attila legyen-e a gyereked magyartanára. Aki aztán a szörnyű élmények hatására az ISIS-be vagy az Al Kaidába lépjen-e be? Jajj, nem tudok dönteni, inkább megyek vissza cserepet pakolni! Node. “A legforróbb hely a pokolban azoknak van lefoglalva, akik az erkölcsi válság idején megőrizték semlegességüket.”- írotta vala Dante Allegri, a rasztahajú sufnipoéta. Úgyhogy ezt el kell dönteni, elvtársak! Hajtás után forró zsírba lógatjuk a pélót.

Nos?

Akkor kezdjük az elején! Adott a mi keresztünk. Egy szánalmasan gyenge képességű és nem kis százalékban megvetendő jellemű futballipari segédmunkásokból álló osztag, amelyet egy akaratgyenge és dilettáns pancser vezet, az irányítópultban egy vén pocakos kopasz lókupec meg egy sztereotipikus szőke cicababa marják egymást, a tulajdonos pedig egy kiöregedett és lecsórósodott playboy, exporszívó-ügynök. A pláne azonban mégiscsak az, hogy mindezek ellenére az Inter képes volt úgy teljesíteni, hogy mögöttünk legyen a tabellán.

Szusi bazmeg

Mondom, az egy dolog, hogy nálunk nem egyszer az autentikus másodosztályú Muntari-Essien-Poli-sor játszott a középpályán, az a Pippo az edzőnk, akit a labdaszedő kiskrapekok sem vesznek komolyan, Galliani csak ingyen tud igazolni, Berlusconi árulja a klubot. Igen, ott is vagyunk a kilencedik helyen, ahogy azt kell. Az Internek viszont új tulajdonosa van, aki hajlandó áldozni a klubjára, ezért olyan játékosokat vesz jó pénzért, akikért fél Európa sorban állt, sőt, többszörös olasz bajnok edző ül a kispadjukon. És mire elég ez? A nagy lófaszra. Vegyük észre, kedves barátaim, hogy míg nekünk semmi, de semmi okunk nincs reménykedni, addig szegény szerencsétlen kuzinjainkat időről időre keserves csalódások érik újra és újra összeomló délibábos képzelgéseik okán. Mi vagyunk a frissen gőzölgő, tri-vi-á-lis szar, ők pedig az a valami, ami mindjárt kipottyan a víziló seggéből.

A Madonna szeretője

Mi ma a Milan? Mexes skizofrén őrjöngése, Bonera esetlen szenátorkodása, Essien kiöregedett bányalovakat alulmúló dinamikája, Muntari profizmusa, Poli lelkes balfaszsága, Honda tehetetlensége, Inzaghi bárgyú naivitása, Galliani kisstílű mismásolása, Berlusconi becsülete. Nálunk a fürdőskurva Cerci megmentő lehet és hangadó. A volt edzőnket elvitte az ultimate geci Juventus, aki kölcsönvette tőlünk azt a játékost, akit még mi vettünk tőlük számunkra kiugróan magas pénzért. És igen, ők azok, akik teli pofával röhöghetnének rajtunk. A 22 pontos andantét lehozó Allegri és a vizesnyolcas Matri. De nem, nem teszik, mert még ők is szánnak minket. A lúzerség netovábbja, azok vagyunk mi.

Ej, de szép is volt régen!

Mi ma az Inter? Carizzo lepkéje, Vidic kiégettsége, Hernanes téli álma, Kovacic félszegsége, Medel unintelligenciája, Podolski sztársága. Csapatkapitányuk lehet az a Ranocchia, aki rosszabbul helyezkedik, mint Lipták, és tényleg bárki hülyét tud belőle csinálni. Guarín a juvés szopása után azért még nyugodtan adhatja az agyatlan barmot a kezdőben. A takonypóc selyemfiú Icardi gondolhatja, hogy ő már tétel ennél a klubnál, hiszen rúgott egy pár gólt a középmezőnyben. És nincs, nincs, nincs senki, aki megváltaná őket, se Mancini, se Shaqiri, se senki. Az ergyaság csimborasszója, az az Inter.

A Tuttosport alulmúlhatatlan

Miről szól ma az Inter-Milan? Két frusztrált, nyomorult, szánalmat keltő, elesett, szerencsétlen gárda a másikon akarja leverni saját kisszerűségét. Akarja? Talán ez így erős. De legalább valamelyikünk elmondhatja majd, hogy nyert. Vagy döntetlen lesz, és akkor általános lesz az apátia. Mindegy, ezen nem múlik semmi. Ki a faszt érdekli, ki a faszt érdekli, ki a faszt érdekli…

És még ő is képes volt megöregedni

Várható kezdőkkel, taktikával, esélylatolgatással ne fárasszuk egymást. Ez egy elbaszott szarság, amin túl kell lennünk, hogy újra visszazökkenhessünk a szürke hétköznapokba. Fáj, fáj, nagyon fáj, hogy ez lett belőle.

Forrás: Cosa Nostra

Egy picit megkésve, de azért csak összefoglaljuk a vasárnap esti legendás mérkőzést. Talán van olyan, aki tudja, milyen posztra számíthat hajtás után, úgyhogy gyorsan levonom a konzekvenciákat még itt a bevezetőben. Két napja egy harcos, magához képest összeszedett, egészséges mentalitású, ámde fájdalmasan korlátozott képességű Milant láthatott a nagyérdemű. A vége felé izgulva figyeltem, hogy mennyi idő van még hátra, szurkolható volt a csapat. Viszont ebben ennyi volt, ez a csapat erre képes. Látszott. Mákkal persze lehetett volna 1-0 vagy 2-1, az összkép viszont ettől még ugyanez maradt volna. Hétvégén Madonnina, addig meg egy kis diagramgyűjtemény.

Tizenegyes!

 0 Ennyi bölcsességfoga van Pippónak. 

1  Ennyi Muntarinak. De az legalább jó hosszú, és hátrafelé nő. 

2  Ennyi kereke van Cercinek. 

3 Ennyi nekem, hogy nem volt ennél jobb dolgom. 

4  Ennyi Columbo kocsijának. 

5 Vajon tart magánál pótkereket a hadnagy? 

6 Ennyiszer vezette Cerci emberbe a labdát. 

7  Ennyiszer tört már el a bokája Van Gingsengnek. A t9 szótár is humorizál.

8  Ennyi kiló amfetaminra az egész keretet elcserélném.

9 Ennyi kiskecskét kéne levágni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű szőrzet álljon rendelkezésre Alex hajpótlásához. 

10  Ellopták a Hondámat.

11 Mexes ennyiszer adja elő Zrínyit meccsenként.

12  Ennyit Palettáéhoz. 

13  liter alvadt vér a padlón. 

14  Poli ennyiszer vett levegőt az egész meccsen. 

15  Ennyi ló után kötném Mesbahot. 

16 Ennyi oldalpassz kell, hogy 7 métert előrejussunk. 

17 Ennyiszer kaptunk már ki Mancini aktuális csapatától. 

18  Menez átlagosan ennyi métert vezeti keresztbe ahelyett, hogy passzolna. 

19  Az egyik. 

20  A másik. 

30 Ennyi centit tévedett Suso. 

40  szurkoló volt kint a San Siróban. 

50  öltéssel varrták össze Destro Acchillesét. 

80  D 

100 A Sampdoria ára. Tisztes vidéki kúria halastóval. 

500  Berlusconi, fizessed be a villanyszámlát! 

1000 A Milan ára. Jacko Neverlandja a Vörös Hadsereg 23. lovashadosztályának egyhavi tartózkodása után.

100000000000 Ekkora élmény volt bepötyögni mobilról ezt a posztot.

Forrás: Cosa Nostra