vh bejegyzései

vh névjegye

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

A nyuszi elhozta a malacot, a tojások még elég zsibbadtak

Közzétéve Szerző:
Válasz

Emberek, nyertünk, 2-szer egymás után, most ráadásul idegenben! Határozottan úgy tűnik, hogy kezdjük összekanalazni magunkat a totális szétcsúszásból, és aprócska lépésekkel átevickélünk a középcsapatlét naposabb oldalára. Magát a meccset kár lenne sokáig elemezni, két korlátozott képességű gárda közül a jobban koncentráló nyert, ezzel visszavágtunk az őszi kiütéssel felérő hazai blamáért. Menez penge, Cerci kellett, hátul Palettáék megúszták eggyel, és ennyi a recept, Pippo Inzaghi győztes hadvezér. Hajtás után locsoljuk tovább a kölnit.

Győzött a csapat!

Van egy sztorim. A legenda szerint Kádár János nem szívlelte az ÁVH főtisztjeit. Nyilván, mert túl sok közvetlen tapasztalata volt róluk. Utóbbiak közül néhány vette a bátorságot, és egy fogadáson megkérdezték tőle, hogy miért utál maga minket, Kádár elvtárs. A válasz – ha lehet hinni az elbeszéléseknek – a következő volt: “Én nem magukra haragszom, hanem azokra, akik magukból tábornokot csináltak!” Mindig ez a mondat jut eszembe, amikor Cerci, Muntari, Pippo stb. nevét szidják. Nem okok ők, hanem következmények. Most ők a csapat. Ezt csak azért mondom, mert feltűnt, hogy az mintha utóbbi időben egyre többen úgy lennének vele, hogy minél rosszabb, annál jobb, csak húzzon már Pippo. És most félhetnek, hogy egy szezonvégi szerencsés sorozat végső soron megmenti a Mister seggét, és jövőre ugyanezt a szart nézhetjük.

Annál utálatosabb dolog nincs, mint amikor egy csapat eléri, hogy a szurkolóik ellene forduljanak.

Akkora fejetlenség van a klub háza táján, hogy ahhoz képest a Moszkva tér Szemiramisz függőkertje. Egyik nap Joszip Tot veszi meg a többségi részvénypakettet, a másikon Kaya Ibrahim. Hovatovább, már Mihajlovic érkezéséről is szó van, aki játékosként egy Chiellinibe oltott Diego Costa volt, ráadásul interista. Mégis kit érdekelt, hogy Pippo húsvétszombat elviszi focizni a srácokat egy tét nélküli meccsre? Mindehhez képest nem volt rossz, amit kaptunk.

Maurizio Cerci a helyszínen örülhetett unokája góljának

És akkor a meccsről néhány szó. A Mexes-Paletta-duó meredek választásnak tűnt az ellenfél támadóinak sebességét figyelembe véve, meg persze a középpályás-védekezésünk hatékonyságát nem elfelejtve. Ehhez képest megúsztuk egy teljesen megérdemelt tizivel, és még azon is rajta volt Lopez. Jó, persze, az első félidőben a svéd Quaison (Olisadebe lengyel, és sötétebb is, szóval van ennek valami kegyetlen logikája) úgy otthagyott mindenkit, mint Szent Pál az oláhokat, az meg, hogy Vazquez már a szilveszteri videójára gyúr, ne minket terheljen. A középpályánk a ghánai nyugdíjasok nélkül sem volt valami szenzációs, Van Ginkel, szerencsétlen azért küzd, hogy jövőre is elsőosztályú futballista lehessen valahol, Bonaventura igazán egy sorral érzi jól magát, de Jong pedig magához képest elég vékony, de még így is sokkal jobbak voltunk, mint ősszel a San Siróban, amikor  is a Maresca-Barreto-Rigoni-sor agyonütött minket.

Jár a pacsi

Pippo -úgy tűnik- rájött, hogy nem szexi, ha magunkra húzzuk az ellenfelünket, ezért se 0-0-nál, se 1-0-nál, se 1-1-nél, se 2-1-nél nem álltunk vissza bekkelni, ami azzal a jótékony következménnyel járt, hogy a Palermo csak annyira tudott ránk esni, amennyire saját erejéből futotta, mi most nem segítettünk be nekik. Érdem ez így áprilisban? Mondjuk azt, hogy csekély a kéj. De inkább el sem olvasom, hogy mit nyilatkozott, és akkor jóban is vagyok vele a jövő hétig.

Melyikük az önzőbb? – kérdezte sev

Azok egyébként, akik Cerci gólja után kezezést reklamáltak, nézzenek így húsvétkor magukba, gondolkodjanak el rajta, hogy mennyire jó keresztények, és mennyire szállta meg  lelküket a Gonosz. Szándékos kezezésnek nézni ezt nehéz ugyanis. Persze, ettől még Cerci egy ellenszenves fasz marad, de egy hasznos ellenszenves fasz, legalábbis a leghasznosabb azok közül, akik rajta kívül szóba jöhetnének.

Local hero

Ha kijön neki a lépés, akkor Menez a világ egyik legpengébb játékosa, gond nélkül átrohan a fél pályán a labdával, nem zavarja az sem, hogy két védő lohol a nyakában, de még a kirohanó kapustól sem esik hanyatt, hanem vagány módon megoldja. Persze megvannak neki is a korlátai, különben nem nálunk játszana, mégis, ezen a délutánon az volt a döntő, hogy nekünk volt egy Menezünk, az ellenfél csatárai meg össze-vissza balfaszkodtak.

Siker, trófeák, csllogás

Mindig mondom, hogy ne foglalkozzunk a tabellával meg a sorsolással, és most is csak azért teszek kivételt, mert két hét múlva jön a Madonnina. Szegényeknek még rosszabb, mint nekünk, így jártak. Az egyéni értékeléstől most eltekintek. Boldog nyulat mindenkinek, csók, puszi, pá!



Forrás: Cosa Nostra

holnap lesz az első olyan nap/meccs hosszú idő óta, amire

Közzétéve Szerző:
Válasz

gmsfuönszántamból nem vagyok hajlandó kimenni, és még rendszert is csinálok belőle. (2013 őszén kihagytam a fradit a népstadionban, mert nem voltam hajlandó buszozni, tavaly pedig az mtk elleni hazait, mert bence barátom esküvőjére voltam hivatalos. ez azonban más lesz.)

nem leszek tovább súlyos pénzekért biodíszlet, akinek annyi a feladata, hogy tapsikoljon, látszódjék tömegnek (és ne széknek), hogy az mlsz, a kormányzat és a klubok büszkén állíthassák, sikerült, megfékezték, visszatértek a szurkolók. mert ez nem igaz.

persze, lehetnék arctalan tömeg is, beülve a hazaiba, csináltam már elégszer, de azt minek? attól jobb lesz? valószínűleg ugyanúgy nem, mint a vendég hanyagolásától, de ez van. meg kell érteni, hogy nekünk ez idő, pénz, lemondás minden másról (most épp a húsvéti ünnepkör egy részéről, még szerencse, hogy a semjénharrachhoffman nem tiltotta be a meccseket vasárnapra), és cserébe kapjuk a sokszor tahó szekusokat, a rendőrség zargatását, a kényelmetlen, koszos, büfét nélkülöző vendégszektorokat, ázunk, fázunk, alapvetően rossz nekünk, hogy mondhassák: ez mi választottuk. nem.

mi a klubunkat, a haverjainkat és szilsárkányt választottuk, hogy teli hassal, iszonyatosan bezabálva-bepálinkázva érkezhessünk meg valahova, esetleg útközben valami kultúrprogram, netán fürdő. aztán ha ott vagyunk, majd mondjuk a csakakispestet, vagy szidjuk a négereket, esetleg a bírót, proszit, hidit, hemingwayt, úgy bárkit, aki miatt azt érezzük, hogy érte szar az egész. vagy vele, netán általa. ha örülünk, akkor meg örülünk, esetleg ugyanazoknak, akiket két perccel korábban még szidtunk. mert ilyen a szurkoló.

és én ilyen szeretnék maradni, nem pedig biodíszlet.

fáj a szívem, kurvára fáj, hogy így döntöttem. nem fogok senkit sem rábeszélni, tegyen ugyanígy, mert semmi közöm hozzá. magam sem hiszem, hogy majd ettől megoldódik, de szurkolóként, nem tehetek többet, mint szimbolikus gesztusokon keresztül kommunikálni: elég volt.

most pedig körbeszagolok, hol van duna world, mi van nyitva vasárnap, mert – és ez de fura lesz – tévében fogom nézni a kispestet.



Forrás: Csakblog

Kötelező kör

Közzétéve Szerző:
Válasz

Van miért visszavágnunk birminghami riválisainknak a mai napon. A decemberi találkozón csak egy nyögvenyelős döntetlenre volt jó a csapat idegenben, úgy hogy 30 percen keresztül még emberelőnyben is futballozhattunk. A mai napon azonban kötelező a siker a gyengélkedő Aston Villa ellen, értelemszerűen hazai környezetben. A Villa nem igazán nyerni jár az OT-ra a Premier League érában. 16 óráig azonban van még némi időnk, következzenek az elmaradhatatlan nosztalgiasikerek.

_79864830_falcaogetty

Repüljünk el messzire, egy 2003-as kellemes Villa verésre. Gólszerzőink Forlán és van Nistelrooy, még Kléberson is 2, nem akármilyen gólpasszt ad. Az eredmény 4-0, fogadjátok sok szeretettel ezt a talán sokak által még korábban nem is látott mérkőzés összefoglalót.

Hogy mennyire simák voltak az Aston Villa elleni hazai találkozók, abból is látszik, hogy nagyon kevés videó található azokról, továbbá egyszerűen nem is emlékszem sok eredményre és gólra ellenük. Ilyen ez a 2006-07-es videó, ami különösen Park ji-Sung harcias, precíz, pontos játékának hála, nagyon lesimázzuk a Villa-t. A végeredmény 3-1, a videóban azonban csak a United góljai látható. Na, de reméljük ebből nem lesz probléma, ugye?

 Nyugodtan mondhatjuk, hogy kihagyhatatlan ez az ütközet egy ilyen beszámolóból. A 2008-09-es siker hazai pályán. A United csodagyereke Cristiano Ronaldo vezetését követően a Villa fordít, majd ami utána jön, azt már nagyon sokan kívülről fújjuk, de elég nehéz megunni ahhoz, hogy ne nézzük meg legalább évente egyszer. Elnézve az utolsó perces gólörömöt, csak annyit mondanék, hogy valami hasonló, rendszeres tűz hiányzik a csapatból.

Nehéz lenne kihagynunk Ferguson utolsó évét és a csapat utolsó bajnoki címének évét. Ugyanis amit aznap láttunk, az több, mint sima volt. Robin van Persie elképesztő triplája már szünetben a kezünkbe adta a bajnoki trófeát. Mindezek mellett egyik sem volt éppen a kisebb gólok közé tartozó.

Bízunk benne, hogy összejön az ötödik siker zsinórban a bajnokságban, amire nagyon nagy szükség lenne egyéb riválisok leszakítása okán. Reméljük ehhez a közönség is megadja a kellő segítséget a csapatnak. Mindenki a tévék elé! Glory-glory ManUnited!

20140618-092002-33602140



Forrás: Stretford End

°29 Giornata: Palermo-Milan – 10 kupadöntő

Közzétéve Szerző:
Válasz

Két hét után Palermóban térnek vissza aranylábú fiaink, hogy tovább haladjunk az Európa felé vezető úton. Az acmilan.com nagyon helyesen felhívja figyelmünket arra a történelmi eseményre, hogy Bonera kétszázadik Milan meccsére készül, természetesen győzelemmel és egy Clay Davis-féle clean sheettel.

Bonera_Bajnok

Lassan telt el az elmúlt két hét a Cagliari elleni parádé után, már nagyon vártuk,  hogy Pippo továbbhaladhasson a megkezdett úton. Közben így is láthattuk Antonellit a válogatottban villogni, Susót egy barátságos meccsen parádézni, és a marketing-csapat ilyenkor sem nyugszik és irgalmatlan milliárdos kamukkal eteti a médiát, mindannyiunk felhőtlen szórakoztatására. Palermóra készülve Inzaghi annyit elejtett, hogy győztes csapaton ne változtass, amit kicsit bővebben úgy fogalmazott meg, hogy quando la squadra fa bene e i giocatori non si fortunano puoi dare continuità alla formazione, quindi cambieremo pochissimo domani perchè non ha senso cambiare una squadra che ha fatto bene nelle ultime due partite. Ennek megfelelően a Gazzetta szerint annyi lesz a különbség a Cagliari elleni meccshez képest, hogy a sérült Honda helyett az egyik legtehetségesebb olasz szélső, Cerci kezdhet. Hiszek nekik, valószínűleg ők jobban értik Pippót, mint én. Mondjuk lehet, hogy segítene, ha nem 10 kupadöntőre készülne, hanem csak a soron következő bajnokira.

A Palermo viszont idén is masszív középcsapat, inkább Európa, mint a kiesés vonalat viszi. Iachini valamit nagyon érez, már több mint másfél éve nem rúgta ki Zamparini, szóval lassan meglehet neki Delio Rossi rekordja. A Dybala-Vazquez páros több mint állat, otthon eddig kétszer vesztettek, ami elég sújtó, ha hozzátesszük, hogy nekünk pedig eddig pontosan kétszer sikerült idegenben nyerni. Ahogy már korábban szó volt róla Pippo nem változtat a győztes védelmen, így Bonera sajnos nem fog kezdeni és kénytelenek leszünk ismét a saját hibánkból tanulni. Persze három kapott gól nem a világ vége, és a jövőben még jól jöhet, hogy élesben gyakoroljuk az emberhátrányos játékot.

Viszont a hét gigamegalázó/lesajnáló sztoriját így is Rummenigge hozta. Azért az masszív szint, amikor a Bayernnél aggódnak azon, hogy a szegény milánói klubokkal mi lesz. Ennél még a szombati produkciónk se lesz kellemetlenebb, pedig elég súlyos lesz az is.

Keret: Abbiati, Diego Lopez, Gori, Abate, Albertazzi, Antonelli, Alex, Bocchetti, Bonera, De Sciglio, Mexes, Paletta, Bonaventura, De Jong, Mastalli, Poli, Suso, Van Ginkel, Cerci, Destro, Menez, Pazzini

Gazzetta által várható kezdő: Diego Lopez – Abate – Mexes – Paletta – Antonelli – Poli – De Jong – Van Ginkel – Cerci – Destro – Menez

Böjt: Palermo-Milan 3-1



Forrás: Cosa Nostra

Az MLSZ igent mondott a folytatásra, én viszont nemet

Közzétéve Szerző:
Válasz

Csányi SándorAz, hogy Csányi Sándort és az MLSZ elnökségének nagy részét ellenszavazat nélkül újraválasztották, nem jelent mást, mint azt, hogy a magyar futballvezetés teljesen elszakadt a magyar futballvalóságtól. A szurkolóktól már egy ideje, de az mindegy, az állami pénzből fenntartott látványsportág elvan nézők nélkül is.

Ha a bedőlt Quaestort leszámítjuk, melyik cég a legjelentősebb nem (legalább részben) állami szponzor az NB I-ben? Még az is lehet, hogy Bíró Péter Lombardja Pápán.

Elképedve olvasom az újraválasztott elnök székfoglalóját: tovább a megkezdett úton. Minden szipi-szuper, a szövetség európai módon működik, minden döntésük helyesnek bizonyult, a magyar futball hamarosan prosperálni fog, sosem volt még ennyire jó.

Csak éppen

  • az NB I jelentős része az állam csecsén lóg, ha nem lenne TAO, nem lenne tévés pénz, nem lenne ilyen-olyan támogatás, akkor sorra dőlnének be, ahogy látjuk azt az NB II-ben például;
  • még annyi néző sincs, mint volt az elviselhetetlen, embertelen, rasszista, stb. körülmények között.

Kinek csinálják tehát a futballt?

Kijelölés_047Például van egy elfogadott stratégia, amiből kiderül, a 2014/15-ös bajnokságra elérjük az 5000 nézős átlagot a bajnoki meccseken. Ugyan jelenleg egy fordulóban vannak nagyjából 15000-en, ami nem rossz, csak éppen nem három meccs van egy fordulóban, hanem nyolc. Messze vagyunk még, nagyon messze. (2010-ben, a stratégia elfogadásakor 2800-as volt az átlag, de hol van az már?)

Kijelölés_048

Azt hiszem az eredményességgel kapcsolatos elvárások és a valóság közötti kapcsolatról inkább ne is beszéljünk. Bárcsak ott tartanánk ma, ahol 2010-ben.

Kijelölés_049

A kedvencünk azonban ez az ábra. Vannak kiemelt célok, és vannak hozzárendelt teendők. Például a nézőszám növelése és a barátságos hangulat feltétele a beléptető rendszer, a biztonsági adatbázis, a névre szóló jegy és a szankciók. Ja, és a kényelmes stadionok.

Könnyű lenne most demagógnak lenni, de olyan még véletlenül sincs, hogy mondjuk futball, helyette inkább aránytalan alapjog-korlátozás (névre szóló jegy, szurkolói kártya). Aztán csodálkoznak, hogy néző meg sehol.

És mi erre a válasz? Készek vagyunk tárgyalni a szurkolókkal, de a névre szóló jegy és a kártya megmarad. Akkor meg minek és miről? A szurkoló társadalom pont e két dologból nem kér, ez fényesen kiderült az elmúlt másfél évben. Régi vesszőparipám, hogy a stadionok – természetesen állami forrásból – be vannak kamerázva, egy rendesen működő biztonsági szolgálattal kiszűrhető minden olyan elem, aki nem való egy mérkőzésre. Minek ehhez újabb és újabb köröket futni?

Idézzük csak Csányi Sándort:

„Rendkívül fontos, hogy tele legyen az ország minden szeglete jó játékvezetőkkel, jó edzőkkel, ki kell irtani közülünk azokat, akik nem odavalók, kiabálnak a gyerekekkel, üvöltöznek és ebből próbálnak tekintélyt szerezni, és nem a szakmai munkájukkal – mondta Csányi Sándor. – Igyekszünk megtalálni azokat a pontokat, amelyekkel a leghatékonyabban tudunk beavatkozni. Szeretném megemlíteni a megtisztulási folyamatot, legyen ez a stadionokon belüli rend. Azt gondolom, alapvetően rend van, eltekintve azoktól, akik engem szidnak és a b.zi MLSZ-t, de ez benne volt a pakliban, amikor elvállaltam az elnökséget. Olyan atrocitások, amilyenek korábban előfordultak, már kevésbé fordulnak elő a nemzeti bajnokságokban. Sajnos alacsonyabb osztályokban még akadnak kirívó esetek. A cél az, hogy a profi klubok házon belül meg tudják oldani a fegyelmi ügyeket.”

Tehát alapvetően rend van. Arról nincs ugyan szó, hogy mikortól, de gondolom itt úgy érti, a kártya és a nevesített jegy miatt. Akik maradtak, azok ugyan néha szidják, meg megy a “Buzi MLSZ”, viszont az benne van a pakliban. Kétmillióért. És az atrocitások is kevésbé fordulnak elő, vagyis azért a kártya sem tökéletes.

Csak mondom, az ember nem a kártyától meg a névre szóló jegytől lesz majd nem huhogó rasszista meg vascsövekkel verekedő huligán, hanem adegy a józan belátásától, adkettő a környezet viselkedésétől, adhárom a személyre szabott retorzióktól (büntetőjogi felelősség). A kártya nem fogja távol tartani, a kártya jelenleg nem más, mint egy jelkép, ami mögé könnyen be lehet bújni, és kijelenteni: nagyon rossz az irány.

Azt láthatjuk, hogy a futballszakma és a klubok egyöntetűen Csányi mellé álltak, viszont továbbra is bennünk van a kisördög: a szurkoló vajon hol marad? Végtére is nem a szurkoló és a sportoló ifjúság (egészséges nemzet) miatt van az egész? A szurkoló miért csak a szavak szintjén partner, miért nem vehet részt a döntéshozatalban, miért nem képviseltetheti magát az MLSZ-ben? Miért érzi úgy a szövetség, hogy a szurkolót egzecíroztatni, irányítani kell? A szurkoló már nem is önálló tudattal és akarattal rendelkező állampolgár? Vagyis amint belép valaki egy stadionba, mondjon le egy valag jogáról, maradjon csöndben (mert abból nem lesz baj) és fogyassza a fogyaszthatatlant?

fradisas

A Fradi már megérkezett Európába / fotó: fradi.hu

Talán nem a válogatott mérkőzésein magukat szelfiző arcfestett úrifiúcskákat és -lánykákat kellene etalonnak venni, mert ők csak ilyenkor vannak kint, minden más időpontban nem ők a szurkolók. Persze értem, van egy akarat, hogy mégis ők legyenek, de sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy amint kicsit esik az eső, kicsit messzebb van az idegenbeli város, kicsit eredménytelenebb a csapat, akkor azonnal eltűnnek. És, hogy mi erre a bizonyítékom? Az új stadionokban csak az első egy-két meccsen volt teltház, utána elmúlt a felcsúti Mordor és a debreceni aréna újdonság-varázsa, maradtak a szürke, Pápa és Paks elleni bajnokik hétköznapjai. Ott viszont kurvára nem trendi szelfizni magunkat.

Tehát nem tárgyalni kellene (illetve belebegtetni, hogy tárgyalnánk), hanem bevallani, ezt csúnyán elbasztuk, a mi hibánk, hogy elmaradnak a nézők a stadionokból. Előbb tessenek valamit felmutatni, hogy a szurkolói oldal egyáltalán komolyan vegye a tárgyalási szándékot. Vissza kell venni a pofából, elfelejteni a sikerpropagandát és valódi feladatok mentén, valódi emberekért dolgozni.

Mert ezt lenne valahol az MLSZ feladata. Az üres stadion soha nem fogja azt ordítani: Hajrá, Magyarország!, vagy netán Csak a Kispest, ahogy a TAO-pénzek hatékony elosztása sem lesz képes épkézláb keresztlabdát átívelni a túloldali szélsőnek, sőt, azt is elárulhatom, a szurkolói kártya sohasem fogja leoktatni egyetlen NB-szintű csapatnak sem a presszingelés tudományát.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elkötelezett a sportág hagyományainak ápolása, művelőinek segítése mellett. A Magyar Labdarúgó Szövetség megismerteti és népszerűsíti a labdarúgó sportágat a gyermekek és ifjak körében; segíti és támogatja, hogy minél többen szenteljék szabadidejüket a labdarúgásnak; versenyeket szervez annak érdekében, hogy a labdarúgó sport magas színvonalú, szerethető legyen és nemzetközi sikereket érjen el. – MLSZ, Alapszabály, Preambulum

Álrendelkezésekre, áldumákra, álfeladatokra pedig mindig egy válaszunk lesz: a szurkolói demagógia.

Köszöntem a figyelmet.



Forrás: Csakblog

D-Day

Közzétéve Szerző:
Válasz

pool ars

A hirtelen lobbanó szurkolói szívek hajlamosak rövid idő alatt teljes végleteket megélni, és nincsen ez másképp idén a poolosokkal sem. Néhány hetes etapokban kikiáltottuk már ezt a szezont megsemmisülésnek, visszafordíthatatlan enyészetnek, pálfordulatnak, mélyből magaslatra törésnek és fix Top 4-be kerülésnek is, a United vereség óta pedig sokan közülünk a fixen elment Top 4 üzemmódban vannak. Én nem, legalábbis Gerrard hírhedt utolsó Liverpool – Manchestere óta ragaszkodom ahhoz, hogy az Arsenal – Liverpool végeredményéhez kössem a kifutási lehetőségeket. A képlet egyszerű, ha nyerünk, lehet jövőre Bajnokok Ligája, ha ikszelünk vagy kikapunk, akkor nem lesz. Ennek fényében nem túlzás azt állítani, hogy az idény legfontosabb találkozója lesz szombaton.

Van egy olyan nem igazán rizikós jóslatom, hogy most nem fogunk 4:0-ra vezetni a huszadik percben, és Martin Skrtel sem fejel majd két gólt. Már csak azért sem, mert hárommeccses eltiltásának ül majd neki szombat délután, amit még a De Geára lépés miatt kapott. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy a Liverpool idény megmentőjeként számon tartott 3-4-3-as felállásnak gyakorlatilag mindvégig ő volt talán a legfontosabb láncszeme, és a nagy felelősséggel bíró egyedüli center backre rajta kívül egyszerűen nincsen meg a perszonnel. Sakho kiváló – egyes szereléseinél úgy érzem annyira közel kerülök a férfiszerelemhez, amennyire közel kerülhetek -, de túl darabosnak ahhoz, hogy nyugodt szívvel rá lehessen bízni ezt a feladatot. Dejan Lovren látszólag jól működő önbizalom-visszanövesztés programjában még közel sem tart ott az edzői stáb, hogy erre be lehessen dobni. Amúgy pedig nem is biztos, hogy bevethető lesz, mivel hasfal húzódása van (nem röhög, az tökre tud fájni, nekem volt egyszer gimiben). Touré maga mögött hagyta már a liverpooli karrierjének első évében rá jellemző bizonytalanságot és nem szokott légszomjunk lenni miatta mostanában, de a háromvédős felállás közepére, éppen egy Özil-Sanchez-Giroud tempójú trió ellen nagyon lassúnak tűnik. Can dadogott LB-ként egy hónapja, így félő, hogy középen sem lenne másképp. Ezekből a megoldásokból persze csak legkisebb rosszat tudnak kiválasztani Rodgersék, aki szerintem, ha pénzeket kéne raknom valakire, Touré lesz a befutó.

Vagy visszatér a csapat az őszi 4-5-1hez, elől Balotellivel. Na jó, ezt remélem csak a poén miatt kellett leírjam.

Nem lesz egyszerű, az biztos. Már csak azért sem, mert a hiányzók listája a szlovákon kívül is elég gyomros. Sturridge-ról a szezon offtól a szombaton padozikig mindenfélét hallunk, mindenesetre azt nem hinném, hogy az Arsenal meccsen epizodistánál több lehet. Ibe fixen nincs, Gerrard ugye szintén, az ágyéksérülését rehaboló Lallana pedig meccsnapi döntés lesz. Jó hír, hogy Lucas bevethető és a hírek szerint kifejezetten jó passzban van. Szükség lesz rá, ahogyan a mostanában remekül focizó Wee Joe-ra is, a pontos hogyanjukat majd kitalálja BR. Elől nem ártana, ha Sterling a szerződéshosszabbításos komédiája idején lehozna egy megkérdőjelezhetetlenül fasza rangadót, ami végül is jól felfogott érdeke. Studge potenciális kiesésével persze megint eléggé az első kockán vagyunk. Mario Balotelli rövid februári feltámadását követően megint eléggé nonfaktor (igaz ebben Rodgers keze is vastagon benne van), a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy lone strikerként nem is remélhetünk tőle sziporkázást. Lamberttel nem hinném, hogy számolna az edző, Boriniről pedig nem tudjuk, hogy életben van-e még és nem az özvegye kezeli a Twitterét.

(update: Sturridge és Lallana papíron legalábbis bevethetőek lesznek)

Ennél igazán kanyarodhatnánk jobb formában is a szombati lunch time fixture-re, főleg, hogy az Arsenal mostanában nyerni szokott, már amikor nem adóparadicsomokkal játszanak. Oxlade-Chamberlain az egyedüli, aki biztosan nem áll Wenger rendelkezésre, Welbeck pedig Lallanához hasonlóan kérdéses. Rajtuk kívül teljes a gárda, ami jó, nekik.

Meglátjuk. Jósolni nem akarok azon túl semmit sem, hogy nem lesz 4:0 ide az első félidő felére.



Forrás: Vörös Fonat

Feltámadás reményében

Közzétéve Szerző:
Válasz

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy szerencsével, vérrel és verejtékkel, de lenyomtuk idegenben a Hull Cityt. A parádés kezdés akkor megihletett bennem egy olyan címadást a meccshírhez, ami arra reflektál, milyen jól is toljuk a bajnokságban otthonunktól távol, s bár a három pont a miénk lett (zsinórban negyedszer), a cél elérését nem tehettük ki az ablakba, … Feltámadás reményében bővebben… →

Forrás: Lion Rampant

Na most menjen vagy maradjon?

Közzétéve Szerző:
Válasz

A címből máris látszik, hogy milyen szatyorban is élek én, hiszen sehol egy utalás Taylor Swiftre (a legnagyobb popsztár a világon!) vagy legalább Zazra, hogy elviselhetően alter legyek, csak egy nyomorult 80-as évekbeli Menyhárt Jenő-klasszik… De félre a tréfát (bazmeg, ez is 25 éves!), jó ideje megy már vita, beszélgetés, eszmecsere, okoskodás, vicces poszt Sterling szerződéskötési mizériájáról. Mit érdemel, mit nem, mit engedhet meg magának, mit nem, és így tovább. A hajtás után a teljesség igényével filézem ki és szálazom szét a kérdést, sőt, problémát. Update: sőt, most már interjú is, amire már jönnek a válaszreakciók is.

Kezdjük a legkézenfekvőbbel: mit akar egy 20 éves kölyök ennyi pénzt? Nem mindegy neki, hogy heti (!!!) 40 millió forintnak megfelelő mennyiségű pénzt kap vagy 60 milkát?! Mi, a pórnép csak álmodozva számolgatjuk, hogy hány vajon év alatt keresünk ennyit… Nos, a közgazdasági-pszichológiai válasz erre a kérdésre az, hogy “a fizetésünket nem abszolút értékben ítéljük meg, hanem a barátainkhoz, a szomszédhoz vagy a céljainkhoz képest. Ha pedig a kialakult referenciapontnál kevesebbet kapunk, azt veszteségként éljük meg, és ez a veszteség jellemzően fájdalmasabb, mint amennyire örülünk, ha többet kapunk.” Ezt Kőszegi Botond mondja, a friss Jahnsson-díjas közgazdász, a CEU (korábban a Berkeley) tanára, aki éppen az említett referenciapont “pszichológiailag pontos és matematikailag kezelhető” meghatározásáért kapta a díjat.

Most, hogy a kezdeti felháborodásunkon túl vagyunk, és látjuk, hogy miért irreleváns a mi keresetünk (vagy bárki másé) az élsportolók, profi focisták számára, át is evezhetünk a referenciapont meghatározására. Ez első körben Sterling számára is nyilván a csapattársai fizetése. Tudjuk, hogy az idén 25 éves Sturridge nemrég kötött heti 150 ezres dealt a klubbal, és az is tényszerűen kijelenthető, hogy Sterling biztosan egyike a klub legjobb 3 játékosának, vagyis érthető, ha Sturridge vagy Gerrard fizetése viszonyítási pont Sterling és/vagy ügynöke, Aidy Ward számára. Ez ugyan részletkérdés lenne, ha nem tennénk hozzá azt a nyilvánvaló tényt (amibe viszont nem szoktunk belegondolni), hogy a játékos érdekeit ideális esetben az ügynöke képviseli száz százalékosan, a klub nem, a két fél érdekei pedig messze nem feltétlenül azonosak. Így érthető, ha egy játékos ügynököt fogad és bízik is benne, hallgat rá, és nem rohan teljesíteni a klub feltételeit: a játékosok jönnek-mennek (élettartam 10-15 év), a klub marad (since 1892).

Sterling a főnök Forrás: basstunedtored.com

Nézzünk akkor tovább a referenciák között. Íme egy Krishen Bhautoo által összegyűjtött kis lista:

Teljesítmény és fizetés

Teljesítmény és fizetés

Az világos, hogy gólok tekintetében Sterling a vérbeli csatárokhoz képest sehol sincs, viszont bőven összevethető olyan – egyébként jóval idősebb – topjátékosokkal, akiknek nem elsőrendű feladatuk a góllövés, ámde az előkészítésben komoly szerepet játszanak. (Plusz infó, hogy Barrett szerint 140k a Sterling által megcélzott fizetés.)

Ha mindezt kiegészítjük olyan, vele nagyjából egykorú játékosokkal, mint Oxlade-Chamberlain (heti 65k, viszont immár több mint két éve, ami azt jelenti, hogy egy éven belül nála is elkezdődnek az új szerződésről a tárgyalások), vagy az idei szezon legnagyobb berobbanója, Harry Kane (heti 100k-ról szólnak a hírek), akkor elmondható, hogy Sterling fizetése biztosan a hatszámjegyű régióban van. (Rövid indoklás: a kis jamaikai sokkal nagyobb szerepet játszik a klubjában Ox-nál, akit teljesítményben és elérhetőségben többen megelőznek az Arsenalban, hiszen nehéz lenne tagadni, hogy Cazorla, Sanchez, Özil, Ramsey, Walcott vagy Arteta ne lenne nála jobb játékos, vagy hogy a Cazorla-Sanchez duón kívül Mertesacker, Koscielny vagy Welbeck több meccsen bevethető nála. Sterling mind játéktudásban, mind elérhetőségben top3 a klubjában. És ez utóbbi, a sérülések hiánya bizony megint egy nagyon fontos tényező. Mert hiába kiváló Studge 54/35-ös meccs/gól mutatója, ha egy fél szezont kénytelen kihagyni, és csak fizeti a klub a 150k-t ebben az értelemben a semmire…)

A zárójelen kívül is hangsúlyoznám, hogy egy játékos egyik legnagyobb értéke, hogy mennyire lehet arra számítani, hogy pályára tud lépni (Tomkinsék és Mátéék modellje is erősen számol ezzel, amikor az igazolásokat értékelik a nagyon bevált-nem bevált skálán) – Sterling ebben meg nagyon jól áll: 2424 perc idén a PL-ben (összesen 3020), aminél többet csak Hendo és Skrtel töltött ebben a szezonban a pályán a mezőnyjátékosok közül (Ox: 1482, Kane: 1867, PL, 2290, összes).

Továbbmenve az összehasonlításban Ox 3 gólja mellett 3 gólpasszt jegyez, míg Kane összesen 27+3 gól-gólpassz kombónál tart – viszont nagy kérdés, hogy egyszezonos csoda marad vagy hosszabb távon is kiemelkedően teljesít (Sterling 3. szezonját tolja, tavaly 9+5 volt a PL-ben a mutatója, vagyis nagyobb biztonsággal mondható róla, hogy egy topjátékost látunk kialakulni). Ehhez jön Oxnál 1,4 kulcspassz/meccs, valamint 3,7 csel/meccs. Kane: 0,9 kulcspassznál és 1,4 cselnél jár meccsenként. Sterling mutatói: 7+8 gól+gólpassz, 1,9 kulcspassz, valamint 2,9 csel a meccsátlaga.

Vegyük ide Cazorlát is, neki 90k a fizetése, 7+10 a gól-gólpassz mutatója, 2 kulcspasszal és 2,6 csellel áll, ellenben 30 éves és spanyol, ráadásul sosem volt igazi hype (újabb fizetésmódosító tényező!) körülötte.

Az összehasonlításban felmerülő legkomolyabb ellenérv Sterling kora, hogy egy ilyen kis nyikhajnak pedagógiailag rosszat tesz, ha ennyi rengeteg pénzt adnak, lám, tisztességben megőszült jó (top)focisták sem keresnek ennyit. Ebben kétségtelenül van igazság, hiszen könnyen elszállhat egy fiatalember egója. Viszont ha a teljesítmény oldaláról nézzük, akkor – ahogy fentebb látszik – bőven indokolható: egy, gyakorlatilag mindig a klub rendelkezésére álló, szinte soha nem sérült, a posztján a topjátékosokkal összemérhető mutatókkal rendelkező kölyökről van szó, aki ráadásul ráadásul 2014 Aranyifjúja (Európa legjobb fiatal focistája) is lett. S hogy kik nyerték ezt a díjat korábban: van der Vaart, Rooney, Messi, Fabregas, Agüero, Anderson, Pato, Balotelli (!), Götze, Isco, Pogba. Igazából nagy bukta közülük csak Andersonból lett. (Adalék: CR 19-20 éves korában, az első két angliai szezonjában 6 és 9 gólig jutott, ahogy most Sterling is áll, noha még van hátra 8-11 meccs a szezonból…)

A bérek csak nőnek

Kis kitérő: a személyes teljesítményt illetően a szerződéskötést nagyban megnehezítheti, hogy a klub (nagyon helyesen) valamiféle teljesítményelvet is be akar építeni. Ez a csapateredményeket (Top4, trófea) éppúgy tartalmazhatja, mint az egyénieket (gól, gólpassz, labdaszerzés, kulcspassz, játszott mérkőzések száma, stb.). Elképzelhetjük, hogy milyen nehéz lehet megegyezni ezeket illetően, hiszen mindegyiket külön-külön is lehet vitatni, az elvárt paramétereken alkudozni, stb.

A BL elérése mindkét fél helyzetét megkönnyítené, hiszen a játékos is szívesebben maradna, a klubnak pedig túl az elért mérhető teljesítményen, a pénz is bővebben állna rendelkezésre. A BL hiánya mindenképpen nehezebbé teszi a megegyezést, viszont inkább Sterling számára nyújt kedvezőbb pozíciókat a tárgyaláshoz, hiszen mint megtudtuk, őt nem a pénz, hanem a trófeák érdeklik. Aminek esetleges hiányát viszont csak még több pénzzel lehet betömni, ugye.

Az interjú:

A tegnapi interjút illetően sok minden elhangzott már. Az én verzióm az, hogy Sterling (képviselői) tiszta vizet akartak önteni a pohárba, mely szerint nem igaz, hogy a kiscsődör pénzéhes lenne. Ezt a hitet ugyan nem teljesen sikerült eloszlatniuk, viszont a sok “én” hangsúlyozása miatt (a karrierem, az álmom, céljaim, és társai, valamint a régi liverpooli kollégák véleményének – akikhez csatlakozott Paul Scholes is – teljes negligálása) most inkább egy önző fiatalember képe bontakozik ki a közönség előtt, akinek csak a trófeák, a karrierje és a személyes érvényesülés számít, és nem respektálja eléggé a klubot, ahol eddig eredményeit elérte. Olyannyira, hogy most már megszólalt a profi futballisták szervezetének vezetője is, aki persze megvédte Sterlinget az illojalitás vádjával szemben. A kevesebb több lett volna: egy közlemény, amelyben leszögezi, hogy nincsenek most tárgyalások, a focira koncentrál és csak nyáron lesz ez megint kérdés, minden ami ezzel kapcsolatban megjelenik, találgatás csak. Így viszont leginkább csöbörből vödörbe került: a pénzéhes kisköcsög képe helyett a legtöbben az egoista kisköcsög képével azonosítják. Vagy ahogy Pearce írja ma: csak olajat öntött a tűzre az interjúval.

Rodgers is megszólalt – és abban nem volt sok köszönet, bár igyekezett tompítani az elhangzottak élét azzal, hogy Raheem fiatal még, és még mindig csak tanulja a szakmát, követhet el hibákat. Szóval, Sterling engedély nélkül adta az interjút, ami meglepte a vezetőséget. A srácnak még 2,5 éve van a szerződéséből, a nyáron nem megy sehova, Liverpool az egyik legnagyobb klub a világon, nincs szükség a pénzre, amit az eladásából kapnának. Ha Sterling célja az, hogy trófeákat nyerjen, pont jó helyen van, mert a klubnak is ez a célja. És a legjobb: az Arsenal nagy klub, de ez a Liverpool. Hát így. Persze tudva, hogy mindez a része a modern focinak, ha ez kell, hát ezt játssza Rodgers.

Mindent összevéve, érthetetlen az interjú ténye: ha a felek megegyeztek abban, hogy nyárig nem tárgyalnak, mert a focira koncentrálnak, akkor megmagyarázhatatlan, hogy miért volt erre szükség, főleg engedély nélkül. Nehéz nem nyomásgyakorlásra gondolni Sterlingék részéről (az Arsenal meccs előtt arról beszélni, hogy mennyire hízelgő a londoniak érdeklődése – nem vall sem jóízlésre, sem bölcsességre). Mindez megspékelve azzal, hogy ő jobban érzi magát elöl (a válogatottban, ahol szerinte rh- olyan csapatot akar, amelyben mindenki szabadon kószál, több poszton játszik… a mágus!), és persze a csapatért mindent megtesz Liverpoolban wingback-ként is, ha ezt kérik tőle, meg no problem, de ő nem ezt tanulta, jobban érzi magát elöl. Hát (és akkor még az ellentmondásokról nem is ejtettünk szót).

De térjünk vissza a fizetés kérdéséhez. Az alábbi tábla néhány hasonló korú vagy poszton játszó játékos teljesítményét és fizetését tartalmazza (a fizetésen kívüli adatok forrása a Squawka):

 

Sterling Ox Cazorla Sanchez Erikssen Coutinho
Játékperc  1 419 1 478  2 288    2 223    2 477 2072
Gól 6 1 7 13 9 4
Gólpassz 7 1 8 7 2 4
Kulcspassz 55 34 55 57 65 34
Játékperc/GGK 35,6 41,1 32,7 28,9 32,6 49,3
Passzpontosság 80% 81% 88% 76% 82% 80%
Lövések száma 66 31 68 84 84 67
Lövés pontosság 56% 38% 56% 65% 48% 53%
Helyzetek 62 35 63 64 67 38
Sikeres cselek 83 83 70 94 39 78
Játékperc/LHCs 11,5 9,9 11,4 9,2 13,0 11,3
Játékperc/GGKLHCs 8,7 8,0 8,4 7,0 9,3 9,2
Szabálytalanságok ellene 71 11 49 57 17 39
Szabálytalanságok 36 14 15 36 13 20
Fizetés 35k 65k 90k 140k 32k* 70k

*Most készülnek megduplázni.

Oxról már volt szó, de az látszik, hogy Sterling teljesítménye valahol Cazorla és Sanchez között van. Szembetűnő, hogy Eriksen (és Coutinho) mennyire “alulfizetett”, még a duplázással együtt is. Ne feledjük, hogy Ox idén minden bizonnyal szintén elkezdi a szerződésének újratárgyalását (decemberben telik le a 3. éve az ötből), és nehéz elképzelni, hogy nem akar emelést.

Lehet persze mondani, hogy Cou bezzeg megelégszik 70-nel, és nehogy már kétszer olyan jó legyen Sterling, hogy megkapja a 140-et! Amire azt lehet válaszolni, hogy

1. Egyrészt a legfontosabb mutatókban Sterling jobb (gól, gólpassz, helyzet), és tavaly is fej-fej mellett voltak.

2. Cou külföldi, és egy külföldinek sokkal jobban kell teljesítenie ahhoz, hogy megkapja ugyanazt, amit egy angol (brit). Lásd még: angol felár.

3. Cou az Interrel már egyszer “megjárta”: elment egy nagycsapathoz, és nem sikerült az elvárásoknak megfelelően teljesítenie, egy kudarcélménnyel a háta mögött sokkal megfontoltabb már az ember. Sterling egyelőre csak győz, úgy gondolja, övé a világ.

Vagy egyszerűen csak megnézni ezt:

Sterling, Stering everywhere! Forrás: basstunedtored.com

További Sterling-statisztikák itt olvashatók. Főleg a lenti ábrát pontosítandó:

Első?

Térjünk át a szervezeti megközelítésre. Ellenérv lehet, hogy ha megadja a klub Sterlingnek a 140-et, akkor az rossz hatással van a csapatmorálra, felüti fejét az elégedetlenkedés, az irigység, a méricskélés, és megbomlik a csapategység, gyengül a csapatszellem. Kétségtelen, hogy van ennek veszélye, ám azt is el lehet mondani, hogy egyrészt mindig is lesznek csúcskeresők, másrészt mindenki előtt nyitva a lehetőség a gigapénzekre, ha van mögötte teljesítmény. Persze gyengének is mutatkozhat ebben az esetben a klub, hiszen “enged a zsarolásnak”, “túszul ejti” egy 20 éves nyúlbéla…

Egy biztos, a fedezet megvan akár a 140-re is. Először is, Gerrard és minden bizonnyal Johnson távozásával nagyjából 250k heti fizetés szabadul fel, abból pedig Sterling, Hendo (és Cou) igényeit is ki lehet elégíteni. Nem beszélve a befolyó BL-pénzekről, majd 2016-tól a brutálisan növekvő tv-s pénzek (még akkor is, ha ezeknek csak egy töredékét lehet béremelésre fordítani, viszont minden egyéb bevételt a fizetésekre lehet fordítani, vagyis gyakorlatilag egy könyvelési részletkérdés az egész: minden más költséget ki lehet fizetni csak a tv-s pénzekből) fenntarthatóvá teszik a béremelést. Ráadásul jobb, ha hozzászokunk a megugró bérekhez, hiszen ha az FA valóban bevezeti, hogy több hazai (homegrown) játékosnak kell szerepelnie a kluboknál, az nyilván bérfelhajtó hatással bír majd.

A kereten belüli hierarchiát valamennyire ugyan megbolygatná a 140k, de nem vészesen. S hogy miért is nem? Mert a klub részéről a fizetések egyrészt nem magukban állnak, ha egy-egy játékos költségét nézik, hiszen a leigazolásukhoz szükséges pénzt is ki kell fizetni – jellemzően a szerződés időtartamának megfelelően. Másrészt a klubnak ki kell fizetnie a járulékokat is, így ezt bruttóban számolják. Ennek megfelelően, Sterling idéntől már csak a fizetésébe (ha 140k lenne – mint Gerrardnak – akkor az bruttó 155k) kerül a klubnak (500 vagy 600k volt a vételára 5 éve, ami mostanra már biztosan kivezetésre került a könyvekből), míg mondjuk Lallana heti 181k-ba, 5 évig, míg Sturridge bruttó 208k obulusba kerül (Forrás: Nicolas Haley). (Érdekességképpen jegyezném meg, hogy Big Andy így számolva 230k-ba került minden héten, amíg nálunk volt, ha kétszer olyan jól teljesített volna, akkor sem ért volna ennyit… De hogy kárörvendjünk is kicsit, Torres vételárastól, járulékostól heti 390k-ba került Abra papának, Hazard pedig bőven 300 fölött jár. Így nézzük akkor a továbbiakban Shrek 300k heti fizuját… Aki szeretne még böngészgetni, itt megnézheti, hogy mennyibe kerül a klubnak.) Mindent összevéve, az teljesen egyértelmű, hogy klubnak semmilyen nehézséget nem okozna kifizetni a Sterling által kért bért.

(Sturridge-ról jut eszembe: most, hogy a szezon felét kihagyta, és sérülései számosak – 31, and counting -, néhol hosszan tartóak, visszatérőek, így van, aki már az eladását tervezi, á la Torres. Ebben a helyzetben biztos az a jó megoldás, hogy a másik csatárrá képezendő alapemberünkkel szívózunk évi alig több mint 2millió miatt – ennyi a különbség 100 és 140k/hét között, ez 5 év alatt 10m. Megéri?)

Ezzel a ténnyel amúgy nyilvánvalóan nem csak a klub, de Sterling (vagy akárki más) ügynöke is tisztában van. Simán érvelhetnek azzal, hogy még így is jóval kevesebbe fáj az ő költsége, mint Lallanáé.

Csere? Forrás:thisisanfield.com

Már ennyiből is látszik, hogy mennyire nehézkes és bonyolult lehet egy ilyen bértárgyalás, mert – és ez megint fontos – ez az: a munkavállaló (mondjuk egy topvezetőt képzeljünk ide, ne egy pénztárost) és a munkaadó keményen küzdenek az érdekeikért. És sokkal inkább hasonlít ma már egy futballista szerződése egy ilyen bértárgyaláshoz, mint mondjuk akár csak 10-20 évvel ezelőtt. A pénz itt is érezteti hatását: a klubokat profin, cégszerűen kell vezetni, ahol a játékosok és edzők is alkalmazottak, ahol profit van vagy veszteség, marketing és pr. A klub nem egy család, azoknak az időknek vége. Éppen ezért talán nem érdemes olyan archaikus erényeket várni a focistáktól (edzőktől), mint hűség, lojalitás, erkölcsi tartás, klubszeretet, hála. Ellenben érdemes hihetetlenül megbecsülni azokat, akik viszont rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal és gyakorolnak effajta erényeket. Mi, szurkolók a klubhoz vagyunk kötve, és akkor is szurkolni fogunk a klubnak, amikor Sterling már rég abbahagyta a focit. Hol van már Barnes vagy Beardsley, az isteni Rushie, vagy keresztapám, a szellőlábú McManaman?! Az emlékük megmarad, mi pedig szurkolunk az aktuális csapatnak, amelyik a pályára kifut.

Epilógus:



Forrás: Vörös Fonat