vh névjegye

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

Napi bornírt

pz Egykori kedvencünk, a Torz újabban már nem csak a Cor$-istálló házi website-jainak, de az nso-nak egyre gyakrabban megnyilvánul, áldassék érte a neve. Ha egyszer kiadnánk egy nagy Bohóc wtf-annalest, Máncsó minden magyarországi rezdülése is helyet követelne benne, az biztos, természetesen az olyan sztori-nagyágyúk mellett, mint a 2012 téli Matyi-Supka affér, a friss Lengyel-Szűcs szavazós sztori, vagy ha már KukásLajos, akkor a cerberus nicknév-adó momentuma, de hát a Balaskói videótéka-látogatástól kezdve a krémeri félidős kicsekken át a párhuzamosan két kerettel az NB1-ben indulni kívánó DVTK-ig van itt bőven alapanyag. Riszpektes tehát, hogy a Zoknis még ezen belül is igyekszik élre törni.

Szóval a lényeg (most azon túl, hogy Szentes Blézer edzőgéniusz, nem az ő hibája a vesszőfutás, hanem a játékosoké, de Iszlai és Fehér a legnagyobb arcok):

Szívesen folytatnám az NB I-ben, szeretek a Haladásnál játszani. Az a tervem, hogy veszek egy házat Budapesten, és nyitok egy olasz éttermet a fővárosban. Nagyon tetszik az élet itt. De nehéz döntés előtt állok, mert kaptam egy ajánlatot Amerikából, és hamarosan választ kell adnom, valamint az NB I-ből is megkerestek. Most azonban a Haladás hátralévő meccseire akarok koncentrálni” – mondta Mancini.”

Arról nem szól a fáma, hogy az amerikai ajánlat focira vonatkozik-e, vagy ott is egy pizzázót nyitna a derék Andrea, de lehet, hogy nem hozna rosszabb döntést az utóbbival. Úgy fest, ezt kezdi ő is belátni. (Az, hogy “az NB1-ből kerestek”, valszeg egy telefonhívást takar Pandúr Robitól, hogy Junior itthagyta a papucsát télen, valamikor ugorjon be érte a Bozsikba, de gyorsan, különben elhordja majd a Palacios).

Azért a budapesti étteremre befizetnék, főleg a nagyjelenetre, amikor az egyik, a tabletjén épp a csakblogra posztot író vendég int a pultnál szemlélődő főhősünknek: “Kézcsók, Faterom, egy négyévszakot, leszelszíves, plusz egy korsó Moretti”.



Forrás: Csakblog

Leicester in da house

Rettentő kis trükkös köcsög vagyok címválasztás terén, és majd rájöttök jól mindjárt, hogy miért. Hétközi forduló, mindkét csapat számára téttel, bár egyik csapat sem zuhanna össze, ha nincs meg a 3 pont. A Chelseare ismét egy nagy formát futó csapat jó szériájának megtörése vár. A címet indokolja egyrészről, hogy a Leszter jelenleg épp nincs kieső … Leicester in da house bővebben…

Forrás: Lion Rampant

Hulla…

…rosszak voltunk tegnap. Nincs ezen mit szépíteni. Megérdemelten kaptunk, ki hiszen alapvetően magunkat vertük meg. Alapjában szívesen lennék Mackónk helyében és egy black out, aljasodós berúgással törölném ki a mai meccs emlékét a memóriámból…

De nem ezt teszem, hanem inkább röviden elmondom, mi ment félre. Ezt persze elviccelhetném azzal, hogy minden. Aztán ezzel le is tudhatnám a tegnapi meccs összefoglalóját. Ehelyett inkább kicsit körüljárom a félidőben felírt kulcsszavaimat: önsorsrontás, a köd visszatért, Balotelli, Can-t rosszul használjuk, így teljesen rossz a rendszer.

0883__1912__471431900_master_513X307Alapvetően a legfőbb gond az volt, hogy nem a saját stílusunkban fociztunk, így tényleg olyan volt ez a meccs, mintha megint ránk szállt volna az őszi szürke köd.

Az, hogy nem a stílusunkban fociztunk, alapvetően két dologban csúcsosodott ki: Balotelli kezdésében, majd helyette Lambert behozatalában. Nincs mit szépíteni: nem tudunk a hozzá hasonló típusú csatárokkal focizni. Balo meg hiába jobb és hiába illik bele jobban a képbe, az életben nem lesz olyan támadó, mint amilyen nekünk kellene. Főleg, amíg az irányítás Cou kezében van, addig teljesen felesleges próbálkozni nagydarab, lassabb csatárok játszatásával, mert a kis brazil nem tud mit kezdeni az ilyenekkel, aminek az eredménye nem lehet más, mint egy döglött cápa. Ezt az elvi, szerkezeti problémát egész meccsen nem javítottuk. (Értem én azt, hogy a Hull féle 3 CB-s megerősített Ikarusz ellen vonzó az az opció, hogy majd erőből egy nagydarab csatár megoldja, de nekünk ez nem megy, ezt el kell felejteni.) Azt hiszem, az őszből nem kell nagyon sorolni, milyen továbbgyűrűző hatásai vannak az ilyen jellegű csatárválasztásnak, de azért néhány példa: 0, semmi, zéró presszingünk van ilyenkor, lásd ma is, rendszeres ilyenkor, hogy a nekünk ma abszolút nem menő beadásokat erőltetjük (ma éppen nem), meddő mezőnyfölény, helyzetek nélkül (lásd ma), halott támadójáték, zéró fluiditás – lásd ma stb.

A másik probléma Can téves pozíciója. Mielőtt ezt kifejtem két dolog még idekívánkozik.

5836__2700__471439126_master_513X307

A Hulltól pontosan azt kaptuk, mint amire számítani lehetett. 3 CB vezette fegyelmezett 5-3-2-es típusú megerősített Ikarusz védekezés. Támadás a széleken, beadások, rögzített szituációk. Nem meglepő évek óta ezt tolják ők is Steve Bruce vezetésével, no és nem különbözik ez sokban a kisebb angol csapatok játékától.

A másik dolog, hogy ma az első félidőben 4-1-2-3-t játszottunk, aminek ugye az a lényege, hogy a kontroller visszajár a védelembe, így támadásra átalakul 3-4-3-as formációra. A másik lényeges elem, hogy a széljáték produkálása a fullbackek feladata. Nekik kell lenni a vonalhoz a legközelebb. Az ő dolguk, hogy ha nem megy a lasztijáratás, akkor egy biztonságos passz lehetőség legyenek a szélen. No és ha minden kötél szakad és semmi sem megy, akkor adjanak be a szélről. A szélső dolga meg az, hogy behúzódjanak, betörjenek a tizenhatosra. Ha így játsszák, így játsszuk akkor működik a a 4-1-2-3.

A második félidőben 4-2-3-1-et toltunk, azaz nem mondhatom, hogy BR nem próbálkozott váltani a probléma az, hogy a 4-2-3-1 egy biztonsági foci és védekezésre jó, csak ekkor már ugye hátrányban voltunk.

1504Canhelyezkedes

4-1-2-3 támadásban. Can rossz helyen.

No és akkor térjünk vissza Canra, mert ma nagyon látványos volt, hogy nem jó poszton és nem jól használjuk. Nem arról beszélek, hogy védekezésben egyszer nagyon látványosan verte támadója, amiből majdnem gólt is kaptunk, hanem arról, hogy sem a sebessége, sem a fordulékonysága, sem a helyezkedése nem olyan, mint egy támadó fullbacknek kell lennie, hogy bármilyen 4 védős rendszerünk működjön. Ő tökéletes középpályás, remek CB akár kettő, akár három CB-vel játszunk, de nem támadó fullback. Egyszerűen nem azt játssza, amit ezen a poszton kellene. Ma is folyamatosan, amikor támadtunk egyszerűen középpályásként helyezkedett. Behúzódott középre és beállt a körbe a passzjátékba, amit jól csinált, csak ma nem ez lett volna a dolga. Ha meg megindult, akkor azt is pontosan úgy tette, mintha középpályás lenne, hiszen nem a szélen indult meg, hanem a belső csatornában – teszem hozzá akkor is ezt tette, amikor CB volt a 3-4-3-ban, akkor is pontosan itt és így indult meg, de akkor ez volt a dolga és volt a WB aki a szélen maradt – a gond hogy ma neki a vonal mellett kellett volna játszani, amit nem tett meg. Azt hiszem, érezhetően javultunk, amikor kényszerből a 75 percben Markovics jött be jobboldali támadó fullbacket játszani. Legalább ezt a szerkezeti hibát javította BR. Can mai játéka nagyon erősen kihatott az egész csapat játékára. Elsősorban azonban Ibe mai “rossz” játékának az oka Can. Hiszen azzal, hogy Can nem a helyén volt a támadásokkor, így a szélen egyedül maradt Ibe és a 2-3 Hull védőn már ő sem tudta magát áthámozni. Ezzel, így nem volt jobboldali széljátékunk. (A bal sem volt tökéletes Glennel és Sterlinggel, hiszen Glen Glen, de az sem segített, hogy szerencsétlen jobblábasként volt ma baloldali támadó FB. De még így is ezerszer jobban működött, mint a Canék oldalán.)

lehetettvolna1csere

3-4-3, ebben az összetételben sokkal jobb lett volna.

És most akkor beszéljünk BR-ről. Nem hiszem, hogy Can magától találta ki, hogy így fog ma helyezkedni támadásoknál, ezzel kiherélve a csapatot, mert nem lett rászólva, hanem BR. BR volt, az aki ezek szerint nem tanulta még meg a leckét a Ködből és az abból való kimászásból: akkor működik a csapat, ha nincs benne nagycsatár. Lásd teljesen jók voltunk akár MSC, akár LSC, akár SSC, akár ISC rohamozott. Bármilyen betűkombót ide írhatok, mindegyik működött, mindegyik jobb lett volna mára.

lehetettvolna1csereopcioketto

4-1-2-3, ebben az összetételben sokkal jobb lett volna.

Azt a helyzetet alapvetően nem értem, amikor ott ül a padon Markovics/Lallana, akkor miért kezd Baló? Aikor Manq – ő sem tesz hozzá sokat a támadáshoz, de legalább FB-ként helyezkedik – ott ül a padon, akkor nem értem meg Can szerepeltetését a jobboldali FB poszton. Ezzel a két cserével a kezdőben sokkal jobbak lettünk volna, tudtuk volna játszani a saját játékunkat és ha így sem megy, akkor azt meg tudtam volna érteni.

Azonban ez, így ebben a formában önsorsrontás (lásd 1 helyen más a kezdő c. ábrákat).



Forrás: Vörös Fonat

Elsőre kaptunk még levegőt // Milan-Genoa

de_jong_twitter

Az idei, teljesen korrekten lehozott szezont nem sok minden mentette eddig, de az különösen tetszett azért, hogy vagy baromi jól összezárt a fal, vagy ténylegesen elenyésző számban voltak konfliktusok a csapaton belül. Hétvégén viszont rés mutatkozott a védelmi egységeken.

Mellesleg játszunk szerda este a Genoával, ami kvázi Niang miatt lesz egyedül érdekes. A nem hivatalosan katalán kapufafaragóként ismert csatár azért igyekezett megvillantani valamit a tavasszal a griffeknél, meg mondjuk sokkal kevesebbet is eszik, mint a Honda-Cerci kettős, akiknek a helyén bátran elférne, de persze előbb egy működő rendszer kellene a Milannál, amire ugye még várunk. Szóval, izgi lesz látni M’bayét, bevallom, én azért visszahoznám, mert ha nem is robbant be, de korrekt kis teljesítményt hozott eddig – de ehhez mindenképp sokkal nyugodtabb, tisztább körülmények kellenének.

Az azért valójában megsüvegelendő volt, hogy még ha nyeltük is a golyókat rendesen, de nem igazán ment a foskenegetés a másikra. Egészen Udinéig. A sztori úgy szól, hogy a híresen játékospárti Pippo beszólt az egyébként valóban gyalázatos produktum után a srácoknak, hogy néhányan mintha nem lennének alkalmasak arra, hogy a Milan-mezt viselhessék, amire jött egy válasz, hogy SuperPippo meg nem Milan-szintű edző, azóta azt csiripelik, hogy de Jongé volt a replika. Gáz a helyzet minden felől nézve, és lehet, hogy nem kellene ennyit belelátni, de azért inkább vegyük jelzésértékűnek: itt világossá vált mindenkinek, hogy jelenleg több frontos is benne vagyunk a szószban rendesen, a legendás Milan-családon belül viszont nem igazán szoktak így támadgatni. Érzi mindenki, csak a bizonytalanság van, a saját és a klub sorsát illetően is, ennek pedig valahova billennie kell most már, csak sajnos még van néhány meccs, ami nekünk ebből a helyzetből egyenlő a kerékbetöréssel. Egy teljesen magára hagyott társaság próbál totál ad-hoc módon valamit művelni, ekkor persze előjönnek a korlátok is, és ráadásul a padon sem olyan figura ül, akire számíthatnának. Valahol meg lehet érteni mindkét felet, csak ez egy olyat is jelenthet, hogy jön az újabb adag áldás a klubnál, amiből most éppen még kiugrottunk, és kaptunk egy kis levegőt, de a hátralévő pár meccs alatt abszolút nem elképzelhetetlen, hogy ez mégsem így fog történni.

pippo_de_jong

Te mondd, hogy rablótámadás, a te hangod mélyebb!

Furának hangozhat, de a jelenlegi helyzetünk is válhat hamar kívánsággá, mert azt végképp nem kellene megélni, hogy atomjainkra hullunk, és sorban szedjük be a 0-3-kat hazai pályán. A tartás és a méltóság elvesztése az utolsó dolog, amit el kellene kerülnünk, de egyelőre inkább az játszik, hogy ezt nem sikerül megvalósítani. Szóval, semmi mást nem szeretnék, csak azt, hogy ezt a minimumot tartsuk valahogy, és legalább alapjainkban maradjunk meg. Semmi jót nem kell és nem is szabad várni, de legalább a létező legnagyobb gázt kerüljük el, ha van rá mód. Remélhetőleg lesz annyi mindenkiben, hogy így tudjuk befejezni az idényt.

Várható kezdő: Diego – Iggy, Adil, Pihilippe, DS – Andrea, Nigel, Giacomo – Keisuke, Mattia, Jeremy.

Tipp: 0-0



Forrás: Cosa Nostra

Remélem érdekel ez még valakit

…mert engem már baromira nem. Ha meg kéne keresni, hogy hol hagytam el a fonalam, akkor a United-meccsre tenném, amit szorosan követ az Arsenal elleni szopás, a szezon iránt táplált utolsó érdeklődési morzsámat pedig a Villa ellen sikerült elveszteni. Amúgy is itt a tavasz, az ember ezer más dologra koncentrál, én például hetekig szurkoltam a kollégium előtt növő platánsornak, hogy rügyezzen már, hogy ne ébredjek minden nap hatkor az arcomba tűző napra.

És ez legalább egy olyan szurkolás volt, ami biztos sikerrel kecsegtetett, még ha bele is telt egy kis időbe.

Ezzel szemben az egyetlen vágyam az idei PL idénytől, hogy végre fújják le, dobják ki a serleget Londonban, és nyomják meg a nagy RESET gombot, amivel az Arsenal névsor alapján az első helyre áll, a United meg mögénk.

Ez viszont még egy szűk hónappal odébb lesz, úgyhogy hiába kezdeném már el a nyári üzemmódomat így, hogy máris baromi meleg van, még foglalkoznunk kell olyan dolgokkal, mint egy látogatás Hullban. A tavalyi nagy sikerű 3-1-es ordenáré szopás után igazából virítani is érdemes volna, de nem hiszem, hogy a lelkiismereten kívül nagyon más tüzelné még a srácokat. (Persze lehet, hogy csak magamból sugárzom ki itt a negatív energiákat, és szétkapjuk őket idegenben 3 góllal, de mikor nyertünk utoljára három góllal.)

Ellenben Hullban élhet majd a tűz, már érződik a nyomás hátulról, egy pontra a kiesőhely, és egy Burnley elleni előrehozott Championship-meccsen kívül már csak a top6-tal játszanak a szezonban, úgyhogy ha mégis úgy döntenének, hogy inkább maradnának a PL-ben, akkor vagy az atomenervált testünkön, vagy a Spurs hasonló tulajdonságokkal felruházott halmazán keresztül tudnák csak kijárni ezt maguknak.

Ha ez megtörténik, akkor a Leicester vagy a Sunderland látja kárát a dolognak, akikért viszont tényleg kár lenne, úgyhogy illene legalább annyi ellenállást mutatni az este, hogy döntetlenre kihozzuk a bulit. Vagy akár nyerhetünk is felőlem, Coutinho minden meccsén kiérdemelne egy gólt, Minyon pedig egy meccsen se szolgál rá arra, hogy kapjon egyet, ez most akár ki is jöhetne. Már csak azért is, mert a Hull idén (is) halál unalmas, akikről még csak nem is érdemes sokat írni vagy tudni. A következőkön kívül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És még így is sokat írtam. Az meg külön művészet volt, hogy rájöjjek, ki áll az utolsó képen baloldalt, Manqot elég régóta nem láttam a napfényen, de aztán beugrott, hogy Lovren előtt is volt ám hatosunk, csak a nem Moreno Alberto a Malagában nem csinál most túl sokat.

Na jó, a Hullról méltatlanul nem írtam semmit, mert méltán ismert iparos kiscsapat, akiket lehetne amúgy akár szeretni is, sőt, akár szurkolni is nekik, ha nem lenne 20-30 másik ilyen a köztudatban csak a sziget déli feléről. Egy kis vérfrissítés meg igazán ráfér a ligára, a Watford-Bournemouth duó bármely tagja pedig legalább érzelmek kiváltására alkalmas, ami a Hullról manapság már nehezen mondható el.

Persze ettől még simán elverhetnek minket ugyanolyan rongyosan, mint tavaly a 3-1-gyel, de ha kikapnánk, akkor is jobban sajnálnám, hogy a Hull maradhat bent, mint hogy zárkózik a Spurs és a Soton az EL-helyen.

Rég kértem már bocsánatot posztban, de most magáért a posztért jár a dolog, annyira érdektelenné vált már a szezonunk, hogy így már ráhangolódnia sincs igazi energiája az embernek. Lesem is közben nagy erőkkel a statisztikát, hogy míg tavaly ilyenkor az aktuális látogatócsúcsunkon voltunk (aztán az augusztus és a szezonkezdő eufória elvette az első helyet), addig most szép csendben kivegetáljuk már a szezon végét. Ez a poszt is már a vegetálás része, úgyhogy ezért mindenképpen jár az elnézés kérése.

Egyébként pedig minden tiszteletem azoké, akik még rá tudnak pörögni a meccsre, bennem az egyetlen pislákoló láng már csak Minyon aranykesztyűjének lehetősége, ami azért elég szép elismerés lenne, de ezt leszámítva már vágom a centit.

És őszintén remélem, hogy valakit még érdekel a Hull elleni meccs.



Forrás: Vörös Fonat

Sokkoló adatok – osztályzás

van gaal nem hisz a szeménekA Cselszki elleni vereség még belefért, hiszen mégis csak a bajnokcsapatról van szó, na de a 0-3 az Everton ellen, az tényleg ciki. Fél lábbal ugyan már a top4-ben vagyunk, de ha a csapat a vasárnapihoz hasonló hitvány teljesítményt nyújt az elkövetkező meccseken, akkor egyrészt a BL-indulás is necces lehet, másrészt a legtöbb, amiben reménykedhetünk, az a negyedik hely. Ami ugye pótselejtező, és már nem zeték meg bukarestiek ellen kell tolni, hanem mondjuk az Ajax vagy a Sporting ellen, ami a Fergie-érában megszokott szezonindító Community Shieldes bohóckodásoktól igen távol esik. A sima hármas amit a Goodisonban kapunk, az is rohadtul messze áll az Öreg alatt megszokottól, sőt igazából Mojszi munkásságának legsötétebb napjaira emlékeztet, mint ahogyan a kiosztott osztályzatok is nagyjából a tavalyi, egy-kezemen-meg-tudom-mutatni érát idézik. Rendhagyó értékelésünkben ezúttal nem posztok szerint haladunk, hanem a legkevésbé hibáztatható játékostól a fő bűnbakig, ráadásul mindenkiről előástunk egy-egy cseppet sem hízelgő statisztikát.

van Persie – 0

Rajta aztán nem múlt, nem lehet túl hálás dolog három gólos szopónál, percekre beállni. Egyszer ért labdába az ellenfél térfelén.

Smalling – 6

Azt előre leszögeznénk, hogy senkit sem fogunk megdicsérni, hiszen fosok voltunk. De legkevésbé talán Smallingot lehet hibáztatni, nélküle aligha úsztuk volna meg három kapott góllal. A hazaiak több veszélyes beadására is ő érkezett elsőnek középen, besegített a nem túl jó napot kifogó Valencia vagy McNair bénázásainál, meg úgy egyáltalán: ő tűnt az egyetlen United-szintű játékosunknak tegnap. Sőt, még a kapura legveszélyesebbnek is őt neveznénk, két szöglet utáni fejese okán. Hogy még így sem tudjuk jónak nevezni a teljesítményét, abba belejátszik egy rizikós labdavesztése, hogy megette Lukaku bringacselét, valamint hogy mégis csak ő volt a hármat kapó védelem (well, két tejszagú tizenéves meg egy szélső) vezére. 0 sikeres szerelés saját térfélen.

Shaw – 6

A legszebb evrai hagyományokat követve inkább a támadásépítéssel foglalkozott, mint a védekezéssel, ami eléggé felelőtlen dolog, ha az ellenfélnél Lennon és Coleman jön veled szembe. Igen, a labdajáratós, körbepasszolgatós taktikánknak lételeme a mindig megjátszható opciót jelentő szélső hátvéd, de néha nem ártana ha Shaw a meglévő gyorsaságát az ellenfél kontráinál is kamatoztatná, nem csak akkor amikor lyukra kell futni egy alibi Young-oldalpassznál. Az Everton jobb oldala igencsak aktív volt, és néha soknak bizonyult Shaw számára (sárgája is jogos volt Lennon visszahúzásáért), de legalább egyik gólban sem volt benne balhátvédünk. Azt azért sajnos láthattuk, hogy egyelőre Baines > Shaw. Négyszer próbálta egy-az-egyben megverni emberét, egyszer sikerült neki.

during the Barclays Premier League match between Everton and Manchester United at Goodison Park on April 26, 2015 in Liverpool, England.

Di María – 6

Fél órát kapott, és akadt szar beadása, meg nyolcszáz méterről leadott, természetesen blokkolt lövése, és továbbra is rohadtul frusztráló, hogy csakis zseniális vagy röhejes megoldásokra képes, de azért mégis csak az ő nevéhez fűződik a második félidő egyetlen focira emlékeztető megmozdulása United-játékostól. Igen, az a hosszú labda Falcaonak, amit ugye be kellett volna verni. Másfél hónapja nem került a kezdőbe.

De Gea – 5

Hogy nem a még csúnyábban festő 4-0 állt lefújáskor a Goodison Park eredményjelzőjén, azt De Geának köszönhetjük, mivel kiszedte Mirallas léc alá tartó lövését a végén. De nagyjából ennyi pozitív dolgot tudunk felhozni neki (na jó, Lukaku távoli lövését is védte még az első félidőben), mert ez a 90 perc most nem a jó David meccse volt. Az első gól a lábai között ment be, a másodiknál meg ha a gólvonalon marad és nem Smalling hátát simogatja a szögletnél, talán védeni tud. Tulajdonképpen egyik gólért sem tehető felelőssé (hibáztatható, az más), de a másik oldalon láthattuk, ahogyan Howard magabiztosan fogja Smalling szöglet utáni fejesét, meg villámgyorsan kivetődve lábbal hárít Rooney helyzeténél, szóval egyik sem a védhetetlen kategória (ja de, a harmadik az). Emellett többször is hiába vártak védőink a kapusra, ami bizonyára annak a jele, hogy a Chelsea elleni necces kezezős-kifutós szitu után LvG letiltotta De Geát a nójerezésről, de attól még jobban együtt élhetne a játékkal. 7 kapura tartó lövés – 3 kapott gól.de gea mccarthy

Herrera – 5

Ahogyan Di Maríáé a második félidő futballra emlékeztető momentuma, úgy Herreráé az első félidőé. Lábak között elsurranó, hajszálpontos passza Blindnek többet érdemelt volna mint egy tizenhatos előtti tökölést. Hogy Ander az ötös osztályzatnál viszont nem érdemelt többet, azzal aligha fogtok vitatkozni, hiszen talán még nem is láttuk ilyen gyengén futballozni. Elveszített labdák, mellette elrohanó ellenfelek, illetve tanácstalanság az ellenfél kapujától 20 méterre. Nem ezt szoktuk meg tőle, és erre csak részben lehet mentség az, hogy Martinez McCarthy-t és Osmant is rácsibészelte a jobb oldali mágikus háromszögünkre, Baines jelenléte mellett. 0 elkövetett szabálytalanság.

Mata – 5

Másik spanyolunk sem tolta jobban, az első félidőt konkrétan Baines farzsebében töltötte, és éppen kezdett kinyílni (illetve, középre kalandozni), amikor van Gaal úgy döntött, véget vet Juan szenvedésének, tulajdonképpen teljesen jogosan. Próbálkozott becsülettel, de teljesítményét legjobban az ötödik perc eseményei szemléltették, amikor egy kisszögletet követő nagyon rossz középre ívelése után az Everton megindította a kontrát, aminek a vezető gól lett a vége (az megvan, hogy amikor a gólvonalon áthaladt a labda, Mata volt hozzá a legközelebb?). 1 sikeres csel 60 perc alatt.

McNair – 5

Úgy tűnik, Paddy fiú végleg elveszítette a kabalaállat szerepét. Egy ideig mindig nyertünk, ha ő a kezdőben kapott helyet, most meg kaptunk egy hármast az ő hathatós közreműködése mellett. Főleg az első gólért jár az ejnye-bejnye, hiszen a hazaiak villámgyors kontráját legalább kétszer megakadályozhatta volna. Ennyiszer bele is ért a labdába, de az valahogy mindig McCarthy elé pattant, bennem meg az a kérdés fogalmazódott meg az ismétléseket nézve, hogy Jonny vajon emberrel együtt rúgta volna a lelátóra a labdát, vagy csak úgy simán? A McNair – Lukaku párharc sem a mi fiúnk győzelmével ért véget általában, és úgy egészében elég bizonytalannak tűnt az immár 20 éves saját nevelésünk, akiben van potenciál, de ennek kiaknázására inkább hagyjuk meg a következő szezonokat. Nagyon ügyesen indul meg a labdával, de egy középhátvédtől elsősorban más skilleket várnánk el, például hogy jól helyezkedjen. 1 sikeres szerelés.

Young – 4

Vasárnap kora délután teljes légtérzárat rendeltek el a Goodison Park felett, így Young hiába várt az égből érkező ihletre, mint ahogyan mi is hiába vártunk 90 percet egy jó megmozdulásra balszélsőnktől. Cseréje még Matáénál is indokoltabb lett volna, de Lajos úgy gondolta, Coleman beindulásai miatt szükség lehet Ashley Young védőmunkájára. Kár, hogy Young nem így gondolta. És még Stones fejesét sem sikerült tisztáznia a gólvonalról. Ötször próbált meg labdával elmenni embere mellett, egyszer sem sikerült.young gólvonal

Fellaini – 4

Amikor utoljára szerepet kapott a két csapat meccsén, akkor győztes gólt szerzett. Kár, hogy mindezt kékben tette. Esélye most is adódott gólszerzésre, de a harcosan megszerzett labdát nagyon csúnyán fölélőtte – lásd még legnagyobb helyzetünk rovat. Cseréjére még visszatérünk kicsit később, de alighanem nagy szerepet játszott benne az, hogy két egymást követő, buta szabálytalansággal besárgázta magát, ami legalábbis veszélyes egy olyan közegben, ahol a hazai drukkerek minden levegővételénél hangos fújolással motiválták Fellát. Magassági fölényét sem használta most ki igazán, az Everton zsinórban három szögleténél volt vakon, gólt is kaptunk a harmadikból. 4 szabálytalanság 45 perc alatt.

Blind – 4

Minél több összefoglalót, statisztikát nézek, annál jobban csökken Blind pontszáma, így inkább megállok a négyesnél. Oké, tudjuk hogy no Carrick, no party, és nehéz a jó Michael hiányzását figyelmen kívül hagyni helyettese osztályzásánál, de holland mindenesünk ezúttal nagyon besült ezen a mélységiirányítóvédekezőközéppályás poszton. Mintha a Zidane barátai – Danny Blind barátai és családtagjai meccsen érezte volna magát, a fizikai kontaktra való hajlandóság legkisebb jelét sem mutatva. Első kapott gólunknál konkrétan körbeugrálta-futotta-bukdácsolta az egész hazai kontratámadást az elejétől a végéig, úgyhogy bárkihez (vagy a labdához) hozzáért volna. Jó kérdés, vajon miért futott annyit előre ha a védekezés stabilitásáért is elvileg ő felelt volna. A Match of the Dayben ki is gyűjtötték (14:47-től), mennyire vaktában rohamozott előre Blind, komoly problémákat okozva a tökig feltolt védelmünkre szabadon rágyorsító Everton-kontrákkal. 46 sikeres passz, 1 labdaszerzés.blind fél

Valencia – 3

Ha azt hinnétek, hogy a rossz játékával a meccs képét alapvetően befolyásoló Blind teljesítményél nem volt rosszabb, hát tévedtek. Volt, nem is egy. Rögtön elő is vesszük Valenciát, aki már annyira jobbhátvéd, hogy jövőre a fantasy footballban is hátvédként lehet majd megvenni. Pedig egy hátvédnek nem árt 90 percig koncentrálnia, mert különben könnyen gólt kaphat csapata. Mondjuk hármat, ha háromszor nem figyel. Na jó, az első gólért csak részben lehet hibáztatni Toniót, Lukaku ellen már többen is veszítettek légipárbajt, meg ez vagy 60 méterre a kaputól történt. De a másodiknál csúnyán bealudt a labdát támadó Stones mögött, a harmadiknál meg úgy a gól lassításánál vehette észre, mennyire lemaradt Mirallasról. Még ha előrefelé jó lett volna, mint ahogyan szokott, de hiába próbált kombinálni Matáékkal, a maximum egy szöglet vagy bedobás, ami Valencia-akcióból alakult ki. Beadások: 6/0.

Falcao – 3

Míg a Chelsea ellen kezdőbe vártam, és bizakodtam egy benne lappangó world class teljesítményben, amikor női frizurájával beállt félidőben az Everton ellen, akkor végképp letettem magamban a pontszerzésről. Nem tennék rá nagyobb összeget, hogy látjuk még United-mezben, és ez nem is akkora gond, hiszen lassan kijelenthetjük, hogy Falcao nem kompatibilis a Manchester Uniteddel. Alig kerül helyzetbe, ha meg véletlenül igen, akkor azt is elkúrja, mint a Chelsea ellen a rövid sarkos lövést, vagy az Everton ellen Di María kiugratását. Az a kapuscsemege volt az egyetlen labdába érése a tizenhatoson belül.falcao rooney

van Gaal – 2

Első szezonja alapján Lajos nem lesz comeback király, a filozófia úgy tűnik nem rendelkezik B-tervvel. Márpedig ha az utóbbi időben látott játékunknak megtalálják az ellenszerét (értsd: leveszik Fellainit, meg a tükörszélsőinket), akkor van Gaal nem képes változtatni. Illetve, változtat egy-két-három meccsel később, de attól még 30-60-86 percig azt láthatjuk, ahogyan a kispadon szomorkodik, miközben a csapat szenved. Meccs utáni interjújában a harcosságot, elszántságot hiányolta, és most abba ne menjünk bele, hogy ez mennyire az ő érdeme (Fergie a harmadik Barry-faultnál agyérgörcsöt kapva ordította volna le a negyedik sporit), elemezzük ki inkább azt, hogy miért kellett levinni az egyedüliként küzdő, nem mellesleg az A-tervet megtestesítő Fellainit, behozva helyette a lepkefing jelenlétű Falcaót. Igen, benne volt egy kiállítás a belgában, Falcao pályára küldésében meg az, hogy nem csinál semmit és nettó emberhátrány lesz. Ne szépítsük, van Gaal ezt most nagyon benézte, kidolgozott helyzetünk nem nagyon volt az egész meccsen, a második félidő pedig a mojszi kilátástalanság legsötétebb bugyraira emlékeztetett. Idegenbeli PL-mérleg: 17 meccs, 19-21-es gólkülönbség. moyes szücsi

Rooney – 2

És akkor elérkeztünk a főkolomposhoz, aki nem elsősorban egyéni teljesítménye alapján kapja a kettest (bár vasárnapi performanszára is a hitvány a legpozitívabb jelző), hanem csapatkapitányként viszi el a balhét. A lassú, kényelmes, alibiző, gyakran hibázó csapat vezére lassú, kényelmes, alibiző és gyakran hibázó játékát látva elgondolkodhattunk azon, vajon tényleg lehet-e abban valami, hogy Rooney-nak az Everton elleni idegenbeli fellépés a mumus (a BL-döntők és vb-meccsek mellett)? Más magyarázat nem lehet arra, miért nem szántja fel a pályát, miért hibázza el az egyetlen komoly lehetőségét, vagy hogy miért nem ordítja le a többiek fejét legalább, ha történelmi verést kapunk. 1 kapura tartó lövés.rooney once a blue



Forrás: Stretford End

Megcsúszott beszámoló helyett gondolatkosár a tegnapról

11150541_860550674012383_5075765388576077729_nJó egy nappal a tárgykör meccs után beszámolót írni, mikor már mindenki látta az összefoglalókat / megnézte a közvetítést / elolvasta a sporthíreket; jószerivel annyi értelme van, mint Matyi Dezsővel 20 éves szerződést aláírni a pécsi kispadra, ezt tudom. De hát mostanra lett időnk, és meg is ígértük itt a blogon, hogy lesz valami írás, ahol legalább a kommentelők is kiventillálhatják a Kispest-bánatukat, és az se utolsó szempont. Így azonban nem is a szokott jellegű beszámoló érkezik most, inkább afféle gondolathalmaz, jó RW-sen. Se nem lesz füle, se farka. Mint egy jó Horváth Adri nyilatkozatnak. Csak az a különbség, hogy én sokat pofázok.

Tegnap meccs előtt ikszet éreztünk a társaságból többen is, Öcsém egészen konkrétan, és bizony az én tippem is 2:2 volt. Valahogy halovány a Loki mostanság, különösen idegenben, mi pedig kikapni azért ritkán kapunk ki Rossival, győzni is persze dettó, hát mi más lenne itt, mint remi?

Aztán a meccs hozta is ennek a predikciónak a beteljesülését. A Loki tényleg halovány volt és mi tényleg nem kaptunk ki. És nem is győztünk.

Néhány észrevétel.

Vad II-t porba gyalázta a korzó népe, én viszont most nem éreztem annyira, hogy minket sújtana. A kapott sárgák jogosak voltak, a Loki játékos kiszórásával még kompenzált is, (kissé fölöslegesen, de azért persze köszönjük), ha King olyan ostoba, hogy sárga lappal a farzsebben így csúszik oda valakinek, hogy abból lehet szabálytalanság is, ne csodálkozzon. Mindegy, a Loki-kiállítással így nem lett nagyobb baj, és a kövi fordulóban végre Botka kezdhet.

A csapat nekem olyan… hogy is fogalmazzak… fásultnak tűnik, sajnos már időtlen idők óta. Persze mitől ne lennének fásultak, a feldobó sikerélmény tavaly ilyenkor óta oly távoli emlék (az egy árva Haliverést leszámítva), mint az NB1-es gól Bojan Bozsovics személyes annaleseiben. Persze, hogy szürke, darálós, önbizalom-deficites a csapat, én mégis hiányolnék valami olyasmit, amit a Pécs tolt a szempontjukból 0:1 után a múlt héten. Mennek előre a mieink, akarnak ők, de valahogy valami tűz kicsit még jöhetne. Például olyan tűz, amit Endin láttam amikor beállt, amikor egy csínbe kapott labdára futott rá úgy, hogy meg tudja tolni, hogy végül agyonrúgatta magát a lokista arcal, de bevállalta! Ebből kéne több! Vagy abból a jelenetből, amit az uccsó utáni percben mutatott Nagy Geri, aki végre úgy ment el a balszélen, ahogy azt belélátjuk 2011 tavasza óta. Látjuk, van tartalék ebben a csapatban, csak rohadtul nem akar kijönni… vagy csak nagynéha.

Báló kapufája, hopp. ennek is örültem. Vécse megint nem volt a helyzet magaslatán a meccs nagy részében, de ez az elvállalt szabi, ez végre csillogtatott valamit a lövőtechnikából. Már csak a jó öreg Báló-passzok kellenének vissza. Tényleg, mióta nincs igazi klasszis szabadrúgónk? Kb Pelenka/Gege óta. Plokesz/Szabó Tibi/Budó kaliberről már nem is álmodok. Csehi Tibit pedig ebben a kontextusban számra nem veszem. Na de Báló, ilyenből még megnéznék sokat.

Hopp, a szezon gólja itt figyel (fotó: Babar).

Hopp, a szezon gólja itt figyel (fotó: Babar).

Ahogy Gyula bácsi oxizott góljából is. A vén csataló rendesen beleszürkült a Bohócba, épp arról dumáltunk a korlát mellett, hogy amennyire istenítettük őt a szezonkezdetkor, én speciel annyira nem bánnám, ha nem tartanánk meg, Hanta persze rögvest leállt vitázni, hogy ő meg bánná, és hát nem ilyenkor oxizik az öreg? Bloggertárs persze kéjes mosollyal ismételgette innentől, hogy “Gyula beszürkült, valóban“, úgy, ahogy mindig az orrom alá dörgölik a 2009 óta érvényes axiómámat a többiek Patya minden eltört lövésekor, hogy “Hidi nagy lövő“. De most ezt nem bántam annyira.

A Bouadla gólját igen. A kis algír-francia mindig ver nekünk egyet, minden évben, őt évek óta annyira szeretném ide képzeletben, mint Vaszkét a liláktól, utóbbit már el is bocsátották éjszakázás miatt ugye, Bouadlát formahanyatlás miatt majdnem a múlt ősszel, jöhetnének mindketten. (“Drágák, okay? Konéből erőcsatárt nevelünk inkább.“).

Punót meg egyenesen sajnáltam. Melóban ma fél szemmel ránéztem a kommentjeitekre, látom, “Punaszivacs” keményen megkapta a keresztvíz-lehúzást, de szerintem még mindig pluszos az ő érkezése, jó kis csatár, jó karakter (aj-jajj, kezdek úgy beszélni, mint az Öregmészöly, a kutyaRSTNT), a végén pedig annyira együttéreztem vele, ahogy nagy igyekezetében földbe rúg, komolyan, mint én a csütörtöki esti focikon, ha kurvanagy gólt akarok hegeszteni és p***ánlövöm magam a kapu előtt, eltaknyolva a linóleumon. Együttérzek jah. Aztán lehet, hogy a bennmaradásunk fájt ebbe… Akkor aztán együttérezhetek magammal majd a nyáron. Bár szerintem bennmaradunk, egyre jobban érzem. Igaz, szégyenteljesen, csak keresztbeverésekkel, de valahogy. Persze: minek? – kérdezhetjük. Joggal.

Marco Posszi.  :) (Fotó: Babar).

Marco Posszi. :) (Fotó: Babar).

Bosszantó ez a tegnapi, ahogy az egész idény. Ez a papíron jó Loki ugyanolyan penetránsan brokkoli volt tegnap, mint mondjuk ősszel a Fradi mindkét hazainkon Csábival, a Vidi idegenben, vagy épp idén tavasszal itthon a lilák, az MTK pedig mindig és mindenhol, de nekünk most ilyenkor se jön össze, mert önbizalom-deficit, mert Punosevac, mert Proszi eggyel többet tol-vagy húzogat a labdán/labdával, mert Filip elkattan egy pirosért, mert King nem tud beadni, stb. Apropó, Proszi, amúgy iszonyat osztom my dear hanta véleményét: Proszi az az arc, akit csak vészhelyzetben cserélnék le mostanság, mert benne van a váratlan mindig… jóllehet, rá is igaz a tavalyi Rossi-diszciplína – a fiatalok a túlterhelést lelkileg nem mindig bírják, fejben fáradnak, ezt néha Proszin is látom. Csak épp leszarom, és akkor is játszatnám, mindig játszatnám, hogy szokja a gyűrődést, mint ahogy anno Kabátot is többet kellett volna nyomatni, és akkor nem csak a Vasasban teljesedik ki 100%-ra hanem kicsit már nálunk is.

Hát valahogy így. Jön a Paks, aztán a Kecsó, itt kéne valamit villantani, mert a Fradi/Vidi kettős ellen esélyes az álarc felcsatolása, a Pápa ellen meg annyira tutira vesszük a ki-ki meccs behúzását, hogy az egyre veszélyesebb. Ennyi. 4 vagy 6 pontot kérek a kövi két meccstől, nem érdekel, hogyan, de meg kell csinálni.

Most pedig ennek az ótvar hétfőnek a végén falatozok egy kicsit Gyuri barátom remek medvehagymás pogácsájából, amit tegnap hozott nekünk a meccs utáni dumáláshoz (áldassék ezért a neve és fényeskedjen neki megannyi korsó aranyszínű morvaországi nedű), sőt, ők még sörözni is mentek utána, drága jó egyetemi/freelancer/kötetlen munkaidős életmód! Hahh. Irigylem a srácokat. Na, húztam a pogácsáért.



Forrás: Csakblog

Zabhegyező

Akár bajnokok is lehettünk volna a 231. Vakond Derbyn, más nevén Derby a Vakondhoz mérkőzésen. Ehelyett megnézhettük, miként játszik egy unatkozó B-csapat rangadót egy egészen lelkes ellenfél ellen. Szarul. Sajátos felállásban küldte pályára a srácokat Allegri, amivel nyilván a kulcsemberek … Folytatás

Forrás: Bianconeri

Osztályozókönyv vs Debrecen – közönségszavazós rész

Azért ott motoszkál bennem a kisördög, hogy mi lenne az osztályzatátlag akkor, ha Punó a végén bevágja a szinte kihagyhatatlannak tűnőt, vagy egy picivel korábban Vécsei szabija a felsőlécről nem kifelé, hanem befelé pattan? Mindegy, az egy pont is egy pont, csak éppen kevés a jelenlegi helyzetünkben. Osztályozzunk!

Betöltés…



Forrás: Csakblog